1. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/9. 1 fol.
Tollal írt gyorsírásos jegyzetek.
2. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/6. 2 fol.
Cím nélkül; fogalmazványtöredékek a vershez, tollal írt, sűrűn javított,
áthúzott sorok számozott jegyzettömblapokon.
3. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/5. 2 fol.
Cím nélkül, tollal írt sorok számozott lapokon; fogalmazvány sűrű javításokkal,
a lapszélen gyorsírásos jegyzetek. A rekonstruálható szöveg nagy mértékben eltér
az Összes versei 1943-as kiadásában közölttől:
„Még idegenek vagyunk. Kimerülve
dőltünk árnyékba az országuton.
»Mi lesz önkéntes úr?« Csönd. Nevek arc
és arcok név nélkül. »Nem tudom.« Kulacs
zörög és papír. Szétnézek. 5
»Maga mi volt civilben?« »Én? Női szabó,
Párizsba járok, kérem...« »Hát maga?«
»Gyári cipész.« Pattan a harmadik:
»Én meg Hofferek, bútorszállító,
de röviden csak Pali.« Röhögés. 10
»Azelőtt pedig, kéremátosan,
Ujpesten voltam: parádéskocsis,
lányos háznál,« s megmondta, hol, ,»de aztán
rájött az asszony…« Bor került, szalonna,
a hangulat javúl. Ni, hófehéren 15
búvik elő a lábam és a fülledt
bakkancs még a napban is párolog!
Derék lábtyű, nélküle csupa seb
volnék! »Reggel templomba, délután
kávéházba vittem a…« – Palinak 20
sikere van – »a naccságát.« Vezényszó
sürget. Zubbonyok gombolódnak. A
sváb tűzmester [1941-ig tüzér őrmester] szidja a svábokat,
káromkodik. »Majd én, tizedes úr,
így még puhább lesz...« – a cipész sietve 25
tanit kapcát csavarni. Fütty, vezényszó,
s zörögve áll és elnémul az oszlop.
Aztán tovább. Nóta próbálkozik,
pihés madár, de azért már repül.
Frissebben mozgok. Háromszáz szöges 30
bakkancs döng a köves úton. Tehát
a szabó, meg a suszter, meg az a
jókedvü Pali! Zeng a nóta, zeng
a tűzmester úr subája... [?] No, majd csak
összeszokunk... Rákezdek én is és 35
már nem vagyok egyedül.”
4. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/7. 1 fol.
Az első menet címmel; cím mellett átsatírozott variáns: „Csapatban”; a szöveg
felett szerzőségi közlés; tollal írt sorok kitépett kockás füzetlapon; szöveg
alatt keltezés: „Galyatető okt. 26.” Szövege nagy mértékben eltér az Összes
versei 1943-as kiadásában közölttől; eltérések az Ms 4651/5. jelzetű kézirat
szövegétől: 2. sorban: dőltünk” helyett „dőltem”; 3. sorban „önkéntes” helyett „tizedes”;
4. sorban „Nem tudom.” helyett „Ki tudja?”; 7. sorban: „Hát” helyett „És”; 14.
sorban: „került” helyett „kerül”; 26. sor, „tanit kapcát csavarni. Fütty,
vezényszó” helyett „kapcát csavarni tanít még. Vigyázz!,”; 28. sorban: „Aztán
tovább” helyett „Aztán: indulj!”; 30. sor, „Frissebben mozgok. Háromszáz szöges”
helyett „Kegyetlen nap ver s háromszáz szöges”; 34. sortól eltérő befejezés: „a
tűzmester úr fekete subája. / A százötvenből hármat ismerek. / Bal, jobb, bal,
jobb. »Mi lesz önkéntes úr?« / kérdem most én magamtól. Azt a hármat / már
ismerem. Mi lesz? Hát valahogy / majd csak összeszokunk. Rákezdek én is / és
hangom belevész a csapatéba.”
5. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/8. 1 fol.
Cím nélkül; a szöveg felett szerzőségi közlés; tollal írt, sűrűn javított sorok
kitépett kockás füzetlapon; szöveg alatt keltezés: „Galyatető, 1940 okt. 26.”
Szövege nagy mértékben eltér az Összes versei 1943-as kiadásában közölttől:
„Még idegenek voltunk. Kimerűlve
dőltem árnyékba az országuton.
»Mi lesz, tizedes úr?« Mi? Nevek arc
s arcok név nélkül. »Ki tudja!« Kulacs
csörren, papír zörg. Az én osztagom
harminc szám. Forr és fő a nyár. S mögöttünk
négy másik osztag. Ki kell fűznöm a
bakkancsom szijját. Oly személytelen
a ruhájuk! »Maga, hm,
mi volt civilben? »Én? Női szabó,
Párizsba járok, kérem...« »És maga?«
»Cipész.« Jön a harmadik:
»Én meg Hofferek, bútorszállító,
de röviden csak Pali.« Röhögés.
»Azelőtt pedig, kéremátosan,
Ujpesten voltam: parádéskocsis,
lányos háznál,” s megmondja, hol, ,,de aztán
rájött az asszony…” Bor kerül, szalonna,
a hangulat javúl. Ni, hófehéren
virít a lábam s látni, hogy a fülledt
bakkancs még a napban is párolog!
Derék lábtyű, nélküle csupa seb
volnék! »Reggel templomba, délután
kávéházba vittem a...« – Palinak
sikere van – »a naccságát.« Vezényszó
sürget. Zubbonyok gombolódnak. A
sváb tűzmester szidja a svábokat
s káromkodik. »Majd én, önkéntes úr,
így még puhább lesz« – a cipész sietve
kapcát csavarni tanít. Fütty. Vigyázz! és
Indulj! Háromszáz pihent láb veri
az ütemet. Nóta próbálkozik,
pihés madár még, de azért repül.
Tehát egy szabó. Zeng a nóta. És
a suszter. »...kislány húzódik alája.«
Az élen a tűzmester. Csakugyan,
így jó a bakkancs, szinte maga visz!
»...Kilátszik a...« És az a Hofferek,
röviden Pali [áthúzott szó: „Valahogy”]
majd csak összeszokunk. Rákezdek én is
és hangom belevész a csapatéba.”;
a definitív közlés 1–3., 12–13., 16–19., 24–26., 32–33., 35. sorának szövege –
az ékezethasználati és központozásbeli különbségeken túl – változatlan maradt
már.
6. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 4651/4. 2 fol.
Ismerkedés címmel; a cím alatt szerzőségi közlés; tollal írt sorok számozott
lapokon; fogalmazvány sűrű javításokkal, a lapszélen gyorsírásos jegyzetek; 1.
v.-n fogalmazványtöredék: „Zörögve állt és elnémúlt az oszlop; / Aztán indulj!
És ahogy eddig, ujra / háromszáz láb döngette az utat. / De most pihenten.
Nóta”; 2. f. v.-n gyorsírásos fogalmazványtöredékek. Szövege nagy mértékben
eltér az Összes versei 1943-as kiadásában közölttől:
„Még idegenek voltunk. Kimerűlve
dőltem árnyékba az országuton.
»Mi lesz, tizedes úr?« Mi? Nevek arc
s arcok név nélkül. »Ki tudja!« Kulacs
dörrent, papír zörgött. Lassan kifűztem
a bakkancsomat. Számok? Kik ezek
hova jutottam? Oly személytelen
az egyenruha! Felnéztem: »Maga
mi volt civilben?« »Én? női szabó,
Párizsba járok, kérem...« »S maga mi?«
»Cipész.« És már ugrott a harmadik:
»Én meg Hofferek, butorszállító,
de röviden csak Pali.« Röhögés.
»Azelőtt pedig, kéremátosan,
Ujpesten voltam: parádéskocsis,
lányos háznál,« s megmondta, hol, »de aztán
rájött az asszony…« Bor került, szalonna,
a kedv javúlt. Javult a lábamé is,
ahogy kihúztam: »Ni, hogy párolog
a fülledt bakkancs még a napban is!«
»Reggel templomba, délután
kávéházba vittem a…« – Palinak
sikere volt – »a naccságát.« Megint
nevettek az [kiolvashatatlan szó] s odagyültek:
ez a gyereke fényképét mutatta,
az a szekerét magyarázta, hogy
épp ma sorozták, és egyszerre fütty:
»Készülődni, magyarok!« Zubbonyok
gombolódtak. »Majd én, önkéntes úr,
így még puhább lesz«, a suszter sietve
kapcát csavarni tanított. »Vigyázz!« –
És ujra állt és elnémult az oszlop.
Indulj! Háromszáz láb döngette a
köves utat. Nóta próbálkozott,
pihés madárka, de azért repült már,
ott mentem én is. Tehát egy szabó.
A nóta javult, árama befogta
az öt osztagot. Meg az a cipész,
ezeket már ismerem. Csakugyan
így jó a bakkancs, szinte maga visz.
A nóta zúgott. S az a Hofferek, azt is!
Három arc, s már nem volt olyan
idegen a többi se. Forrt a nap,
meneteltünk. »Mi lesz, önkéntes úr?«,
kérdeztem most én magamtól. Mi lesz?
Hát valahogy majd csak összeszokunk.
Szivem könnyült. Nótázni kezdtem én is
és hangom elveszett a csapatéban.”;
a definitív közlés 1–3., 12–14., 16–23., 26–27., 32–33., 35. sorának szövege –
az ékezethasználati és központozásbeli különbségeken túl – változatlan maradt
már.
7. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 2272/3. 1. fol. r–v., 17. fol. r–v.
Versfogalmazványokat, jegyzeteket, ötleteket tartalmazó füzetben, 1. f. r.-n
áthúzott fogalmazványtöredék a vershez:
„Bakancs!
Még idegenek voltunk. Kimerülve
dőltem pihenni az országuton
egy [kiolvashatatlan szó]: az első barát”;
1. f. v.-n gyorsírásos jegyzetek; a lap alján településnév: Rétközberencs; 17.
f. r–v. tollal írt sorok sűrű javításokkal lapszéleken áthúzott gyorsírásos
jegyzetek; 17. f. r. tetején áthúzott címvariáns „Ismerkedés”; mellette az új
cím: „Örkénytábor felé”; cím alatt szerzőségi közlés; 17. f. v.-n keltezés:
„Galyatető, 1940 okt. 26.”. Szövegének eltérései az Összes versei 1943-as
kiadásában közölttől: 6. sorban: „égett” helyett még „sajgott”; 8. sorban:
„Számok?” helyett még „Árnyak?”; 12. sorban: ,,Maga mi civilben?” helyett „Mi
maga civilben?”; 15. sorban: ,,Hofferek vagyok” helyett „Én meg Hofferek”; 23.
sorban: „napban” helyett „napon”; 38. sorban: „pihés” helyett „gyenge”.
8. A Magyarország-közlés korrektúraíve.
MTA KIK Kézirattár Ms 4652/322. 1 fol.
Nem korrigált. Szövege megegyezik az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel.
9. Magyarország, 1940. nov. 8. (255. sz. Esti lap) 7. p.
Örkénytábor felé címmel; Szabó Lőrinc katonaversei sorozatcím alatt. Szövege
megegyezik az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel. A szöveg alatt
szerkesztőségi jegyzet: „Holnap: Kovács szakaszvezető.”
10. A Magyarország-közlés kivágata.
MTA KIK Kézirattár Ms 4652/167. 1 fol.
A cím felett újabb autográf címvariáns: „Ismerkedés”.
11. Szabó Lőrinc Összes versei, 1922–1943, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet
RT. kiadása, Budapest, 1943, 658–659. p.
Szöveg alatt feltüntetve a keletkezés éve: 1940.
12. Szabó Lőrinc Válogatott versei 1922–1956, Magvető Könyvkiadó, Budapest,
1956, 366–367. p.
Szövege megegyezik az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel.