Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Ez valami ismeretelméleti költemény; maga a tiszta poézis, mondták rá. El lehetne – meg is tették – képzelni, hogy meggyújtunk egy gyertyát, eléje állítunk egy tükröt: akkor két gyertya látszik. Ha már most a gyertya túlsó oldalán még egy tükröt állítunk oda, abban nemcsak a valóságos gyertya, hanem a tükörkép-gyertya is látszik. Bele lehet úgy nézni bármelyikbe, hogy gyertyák végtelen sorává nő a tükröződés… Így van ez a gondolatokkal és az álommal is… Valami rémlik bennem, hogy Goethe írhatott effélét, verset, nem tudom, mit… Ezért kaptam oly mohón Csuang-ce kínai filozófusban olvasott egyik álom-mesén, amelyen a vers épült. ¹ Rendkívül tetszett a gondolatoknak ez az egymásban tükröződése, az a gondolat- és képlabirint, amely az egész mögé felvázolható. Csuang-ce filozófiájának egy kivonatos könyvét (Diederichs Verlag) sokat olvastam, ² rengeteg, számunkra érthetetlen anekdota és forgács van ebben is meg a társaiban is, úgyhogy tucatjával, sőt százával kellett átrágni magát az olvasónak, míg valami európai logika számára felfogható képet talált. Ugyanilyen kiadásban olvastam Meng-cet is ³ és Konfuciuszt ⁴ meg Lao-cét, ⁵ a Védákat ⁶ stb. Szegi Pali barátom volt az egyetlen a környéken, aki még figyelt effélére, ⁷ valamennyire. Én antikrisztiánus méregből, ifjúkori dühmaradványokból, de igazságérzetből is elhatároztam, hogy ebben a nyavalyás keresztény Európában, illetve Magyarországon terjeszteni fogom más, nekem tetsző vallásoknak és népi hiedelmeknek az anyagát: akadtak jó, bölcs és szent emberek, nem csak ebben a vén Európában! Ahogy Arany és Tompa idejében divat volt feldolgozni keresztény legendákat („Krisztus urunk futott, bújkált”), így vettem én sorra, illetve akartam sorra venni a hindu és kínai (nagyrészt buddhista) dolgokat, és hittem, hogy évtizedek múltán a tanulóifjúság lelkébe ezek is beleivódnak a verseim révén éppúgy, ahogy a keresztény prédikációk. Azonkívül fantasztikus és groteszk anyagot is nyújtottak. Csuang-ce könyve: Das wahre Buch vom südlichen Blütenland igen sok feldolgozásra csábított. De csak azokat tudtam megformálni, amelyek intellektuálisan is legalább egy édes, drága nő szeretetének a hevével szóltak a képzeletemhez. Mindezek a témák többnyire hosszadalmasak és mindenesetre prózaszövegek voltak, úgy, hogy a szerkezetet, a kivonatolást, az európaizálósukat is én adtam meg. A Csuang-ce álma a lepkével nagyon ismert téma. A „kétezer év” csak kapásból kívánja jelezni a régmúltat. A végére odaállítottam a – tükörbe – a saját gyertyámat is: „mindhármunkat én”…

Jegyzetek

¹ Dsuang Dszi vagy Csuang-Ce (Csuang mester) a taoizmus alapvető szent könyve, filozófiai értekezés, mely az Kr. e. 4. század végén keletkezhetett. Ezt a címet jelentése alapján gyakran használják a szerző Csuang Csou neve helyett is. Ebben az értelemben használta Szabó Lőrinc is, aki több versében szerepeltette Csuang-Ce-t, vagyis német átiratban Dsuang Dszi-t. Híres költeménye a Dsuang Dszi álma is e filozófiai értekezés egyik példázata alapján született: Csuang-cï II. [A dolgok egyenlőségéről.] 12. Tőkei Ferenc fordításában:
„Egyszer régen Csuang Csou azt álmodta, hogy ő pillangó, csapongó pillangó, amely szabadnak és boldognak érzi magát, s mit sem tud (Csuang) Csouról. Hirtelen azonban felébredt, és íme, ő volt az, a valóságos (Csuang) Csou. Most aztán nem tudom, vajon (Csuang) Csou álmodta-e, hogy pillangó, vagy talán a pillangó álmodja éppen, hogy ő (Csuang) Csou? Pedig (Csuang) Csou és a pillangó között biztosan van némi különbség. Íme ezt nevezem a dolgok (wu) átalakulásának (hua).” (Csuang-cï. = Kínai filozófia: Ókor, második kötet, vál., szerk., ford. Tőkei Ferenc, Akadémiai Bp., 1986, 79.)

² Szabó Lőrinc könyvtárában: [Csuang-csou]: Das Wahre Buch vom südlichen Blütenland, aus dem chinesischen verdeutscht, erläutert von Richard Wilhelm, Jena, 1920, Eugen Diederichs, 105 p.

³ Meng Ko, Meng K’o, Meng-ce, Meng-cï (Meng mester), Menciusz (latinosított névváltozat) Kr. e. 371?–Kr. e. 289?) kínai filozófus, a konfuciánus iskola legnagyobb hatású alakja. Szövegeinek német fordítása a költő könyvtárában: Mong Dsi: Die Lehrgespräche des Meisters Meng K’o, aus dem Chinesischen übertragen und erläutert von Richard Wilhelm, Eugen Diederichs, Jena, 1921, XIX [1] 206 [1] p.

⁴ Konfuciusz, Kung Csiu, Kung fu-ce (Kr. e. 551–Kr. e. 479) szövegeinek német fordítása nem maradt fent Szabó Lőrinc könyvtárában.

⁵ Lao-ce (Kr. e. 4–3. sz.) Tao Te King c. műve Szabó Lőrinc könyvtárában: Tao Te King: Das Buch des Alten vom Sinn und Leben, aus dem chinesischen verdeutscht, erläutert Richard Wilhelm, Eugen Diederichs, Jena, 1921, [10], XXXII, 118 p. ill.; Lao-ceről szóló munka a könyvtárában: Ewald, Oscar: Laotse, Georg Müller, München, 1928 [Religio Religiöse Gestalten und Strömungen].

⁶ Véda, a hindu vallás szent szövegenek, a négy indiai himnusz-gyűjteménynek összefoglaló neve. Német nyelvű válogatása Szabó Lőrinc könyvtárában: Die Geheimlehre des Veda: Ausgewählte Texte der Upanishad’s, Übers. Paul Dessen (6. Aufl.) F. A. Brockhaus, Leipzig, 1921, XXIII, 221 p.; angol kiadása: Hindu scriptures: Hymns from the Rigveda: Five Upanishads: The Bhagavadgítá, ed., introd. Nicol Macnicol, forew. Rabindranath Tagore, J. M. Dent–E. P. Dutton, London–New York [1938], XXIV, 293 p. [Everyman’s Library: Theology & Philosophy, 944].

⁷ A Te meg a világba is felvett A Teremtés himnusza a Rigvédából a Pesti Hírlap Vasárnapja 1932. 4. számában jelent meg, melynek szerkesztője Szegi Pál volt.