Részlet Szabó Lőrinc Kárpáti Aurélhoz írott datálatlan leveléből
„Farkasréti februári hangulat emléke a Nyitnikék is” 1
Jegyzetek
1 Szabó Lőrinc datálatlan levele, OSZK Kt. Levelestár, N. sz.: 1952/68. Kárpáti Aurél a költők főváros-élményéről állított össze egy rádióműsort, ehhez kérte Szabó Lőrincet, nyilatkozzon Budapest-ihlette verseiről, illetve ezek közül, melyek hangozhatnának el. E műsor felvezető szövege megjelent a Pesti Napló 1937. dec. 31-i számában.
Vers és valóság
Igen népszerű versem, rögtön rendkívüli sikere volt, a Napló különlegesen nagy címmel közölte. Kedves és szép a tárgya. Ellenben amikor kérdezgették, hogy hogyan fogant és hol ez a szép vers, saját nagy mulatságomra és az emberek megrökönyödésére azt voltam kénytelen (a valóságnak megfelelően) válaszolni, hogy egy klozeton. A Németvölgyi úton laktunk, házunk talán 5 emeletes lehetett, és szűk világítóudvar ereszkedett a tetőtől a földszintig. Abba nyíltak a WC-ablakok. Mármost február vége felé egy ízben éppen oda valahogy behallatszott egy nyitnikék madárnak háromhangú füttye, s azon a helyen feltűnőbb volt, mint a szabadban. Tehát csakugyan ott fogamzott meg a gondolat, melyet rövidesen kibővítettek és verssé alakítottak egyéb megfigyelések és gondolatok. A vers elején említett hegy és völgy a Farkasrét és az Ördög-orom tájéka. A nyitnikék nevet magát én Kodolányitól hallottam először. 1 A madár a széncinkével (Kohlmeise) azonos. Füttyének kvart-hangkülönbségét zongorán leütöttem, hogy ne tévedjek. Előadások során én néha kissé a magasságkülönbséget is éreztettem a madár nevében. Saját magamat is számtalanszor vigasztalt és erősített az a sor, amelyben a „sírja, de bírja” kifejezés előfordul.
Jegyzetek
1 Kodolányi János írta 1955. febr. 5-i levelében Szabó Lőrincnek: „Igaz, most még hamarosan elkövetkezik a tél újabb, de utolsó rohama, s azután megszólal a Nyitnikék. Emlékszel, valamikor játszottunk ezzel a madárkával. Te is írtál róla verset, Erdélyi Jóska is, meg én egy parányi prózácskát, de Neked tetszett.” („Ne panaszold a magányodat!” Kodolányi János levelezése Szabó Lőrinccel és Szabó Lőrincné Mikes Klárával 1948–1957, s. a. r., előszó, jegyz. Horányi Károly, Argumentum, Bp. 2002, 254.) Erdélyi József verse feltehetően a Kismadár, Napkelet, 1932, 862. (köteteibe nem vette fel); Kodolányi János írása a Magyarország 1932. ápr. 10-i számában jelent meg Üzen a madár címmel (köteteibe nem vette fel).