Részlet Szabó Lőrinc Kárpáti Aurélhoz írott datálatlan leveléből
Hogy átköltöztem a Németvölgyi út kellemesebb, új villavidékeire, 28 óta sokat kirándultam. 1 Különben is ekkortájt a pesti polgár egyre jobban rájött már a turisztika és a vikend örömeire, szintúgy a költő. Bizonyság rá a Farkasrét c. vers (117. o.) mindkét része: a vers Pestnek arról a részéről, amelyben van még föld, erdő és állítólag isten is. 2
Jegyzetek
1 1929 legelején költöztek a XII. ker. Németvölgyi út 6. (ma 16.) számú ház félemeleti lakásába (2. sz.).
2 Szabó Lőrinc datálatlan levele, OSZK Kt. Levelestár, N. sz.: 1952/68. Kárpáti Aurél a költők főváros-élményéről állított össze egy rádióműsort, ehhez kérte Szabó Lőrincet, nyilatkozzon Budapest-ihlette verseiről, illetve ezek közül, melyek hangozhatnának el. E műsor felvezető szövege megjelent a Pesti Napló 1937. dec. 31-i számában.
Vers és valóság
I. Másvilág. A Németvölgyi úton lakván, 1 egyénileg, családilag és barátokkal együtt rengeteget jártunk és főleg jártam én magam a Farkasrétre meg az Ördög-oromra (Erzsikével 2 főleg). Több versem szól a budai hegyvidékről és a saját kínjaim romantikus hegyvidékéről (= hányódó érzéseim). 3 Ez a vers is magamról szól, arról, amit igazságtalanul az önző kínlódásának mondhatnék, és az érzékelés kapcsolatairól, melyeknek titka mindig egyik nagy témám volt és maradt. Régi verssorom, mely szerint idegen minden, ami a bőrömön kívül van, itt tömörebb kifejezést kapott: 4 minden „Másvilág”, ami kívülem. Ilyesmiken töprengtem az Ördög-ormon vagy a lenti csárda völgy felé lejtő kertjében, 5 ahova a párhuzamos hegyvonulatról lehetett még akkoriban egy fakapun át aláereszkedni a Szerelem Bolondjai nevű csárda 6 szomszédságából. Az első versszakból, ha jól utánarajzolja szavaimat az olvasó képzelete, világosan kitetszik, hogy nyári virágok közt heverészek, és azoknak tarka ernyőjén keresztül nézem a messziséget. Szép, nehéz, érzékletes és fájdalmas vers. (A Szerelem Bolondjai korcsmában nemrégen is voltam még valakivel.) 7
II. Virágok közt – Csak a hely és a nyár kapcsolja össze az előzővel. Szeretem a végét, amelyben valahogy elég ügyesen kisiklasztom magamat az életből.
Jegyzetek
3 A Farkasrét és Ördögorom környékén tett séták, kirándulások emlékét még a Különbéke kötet három költeménye is őrzi: A szomorú tavaszhoz (1934,), Nyitnikék (1933,), Vasárnap (1933). A budai hegyekben tett útjait idézi: Kiránduláson (1928, Régen és Most).
4 A föld panasza (Fény, fény, fény) című versből idézi szabadon: „[…] s minden idegen, / ami kivül van a bőrömön!” (Korábbi címe: A Föld sír és meghal.)
5
Ördögorom Csárda az Edvi Illés út elején állt egykor. Gruber Emil alapította 1924-ben. Az Ördögorom télen és nyáron is kedvelt helye volt a kirándulóknak. A téli hónapok kivételével a csárda autói az 59-es villamos végállomásánál várakoztak, és díjmentesen a vendéglőbe fuvarozták a látogatókat. Reklámjában így jellemezte magát: „Buda gyönyörű hegyvidékének vadregényes helyén. Naponta zene. Elsőrendű magyar konyha, polgári árak.” A 2000-es évek elején bezárt az étterem, nem sokkal később lebontották. A hely kiemelt jelentőségű a Korzáti Erzsébetre emlékezésében: „Egy ilyen kiránduláson kellett végleg tudomásul vennem, hogy ez a törékeny kis asszony nagyon fontos nekem. Már nem tudtam megállni, hogy pl. az Ördög-orom csárda teraszán, mikor mindenki táncra perdült a társaságból, én is ne próbáljak legalább imitálni vele néhány fordulót, olyan könnyű volt, mint egy lepke. Féltékenység is ekkor figyelmeztetett rá, hogy már beleszerettem.” (Szabó Lőrinc: Erzsike = Uő: Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp., 2001, 326.)
 |
6 A vendéglő egykor a Torbágyi út 57. szám alatt állt, és a farkasréti villamos (ma 59-es járat) végállomásától húszperces sétával elérhető volt. A fogadó emeleti részében lévő vendégszobákat 1 pengőért lehetett igénybe venni. Az épület falán Jókai-idézet várta a látogatókat: „Azt is kevesen tudják, hol van a Farkasvölgy; a kis házat még kevesebben látták valaha, pedig az gyönyörű hely egy remetének – vagy egy pár szerelmesnek…” A mai utcabeosztás alapján a döngölt padlójú épület a Rácz Aladár és a Kázmér út sarkán állt egykor. A villamos-végállomástól szamárfogat vitte fel a vendégeket. A vendéglő még a két világháború közötti időszakban is kedvelt helynek számított. Tulajdonosa Tóth István volt, aki szinte családi vállalkozásként vezette. A Tóth családnak kölcsönkönyvtára is volt a Böszörményi út 7. alatt, ahol ezzel a reklámszöveggel várták az olvasókat: „Sok kellemes órát szerzett Önnek, mikor Jókai Szerelem bolondjai-t olvasta, de még több kellemes órát nyújt a Szerelem Bolondjai kitűnő konyhája, elsőrangú italai és a gyönyörű kilátás.” (Forrás: B. A. http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2010-xl-100601/fu-fa-szerelmet-illatoz) Érdekesség, hogy a vendéglőről egy cikk található Szalay József tollából (A „Szerelem bolondjai”) a Zolnai Béla által szerkesztett Széphalom folyóirat 1927. 7–9. számában, melyben egyúttal Szabó Lőrinc George-fordításai is megjelentek.
7 A kommentár gépiratán először hiányzott a „még” szó, valamint a „valaki” eredetileg nagy kezdőbetűvel volt (kedves gesztusként pl. a diktálást lejegyző Íródeák felé). A korrigáló a gépiratba itt-ott másutt is belejavítgató személy volt.
