Vers és valóság
Németh Antal igazgató kért fel, hogy a Nemzeti Színház 1937-es jubileumára írjak ódát. 1 A verset Horthy Miklós kabinetirodája vagy Hóman kultuszminiszter előzetesen bekérte, 2 egy-két szó változtatást kértek a szövegen, már nem tudom, hogy mit. (Alighanem valami tegező igehasználatot, ami a kormányzóra volt vonatkoztatható.) Én nagyon komolyan vettem a feladatomat, és elég sokáig írtam meg ezt a verset. Vergődtem, mint az eleje mutatja, de aztán megtaláltam a kellő hangot, az ünnepit és az igazat. Büszke vagyok rá, hogy Kiss Ferenc az Akadémia dísztermében az ország és az egyház legfőbb méltóságainak jelenlétében dörögte 3 – és szívből tette – azokat a szociális intelmeket, amelyekre itt alkalom nyílt. A Nemzeti Színházék nagyon büszkék voltak a feladat sikeres megoldására. (Az Akadémia ünnepségén Horthy nem volt jelen, talán József főherceg képviselte.) 4
Az MTI tudósítása az eseményről
Mészáros Sándor cikke Szabó Lőrinc verséről a Sopronvármegye c. lap 1937. október 31-i számában
