A vers alapjául Buddha egyik prédikációja szolgált, melyet a páli nyelvű kánon,
a Tipitaka (Hármas kosár) őrzött meg. E kánont Vekerdi
József így ismerteti:
„Beszédeiben Buddha nem a szankszkrit nyelvet, a papság és a művelt rétegek
irodalmi nyelvét használta, hanem a korabeli népnyelven fordult a tömegekhez.
Egykorú nyelvjárási anyag hiányában nem tudjuk pontosan azonosítani a Buddha
által beszélt nyelvet a korabeli indiai népnyelvek egyikével vagy másikával.
Minthogy szülőföldje a Gangesztől északra fekvő Kószala országhoz tartozott, és
tanító útja során ideje legnagyobb részét ebben az országban töltötte, valószínű,
hogy a kószalai köznyelvet használta, esetleg olyan kiejtéssel, hogy más
nyelvjárások beszélői is megérthessék. Buddha beszédeinek nyelvét a későbbi
hagyomány pálinak nevezi; ez a szó azonban pusztán »szöveg« jelentésű.
A hagyomány ugyan azt állítja, hogy Buddha a Gangesztől délre fekvő Magadha
ország nyelvét, a mágadhít használta, s ezért egyes filológusok feltételezték,
hogy a ránk maradt páli nyelvű szöveg nem eredeti, hanem utólagos fordítás
mágadhíból, e feltevés azonban nem valószínűsíthető.
A páli mindmáig a dél-ázsiai buddhizmus egyházi nyelve maradt (Ceylonban,
Burmában, Laoszban, Thaiföldön), míg északabbra (Tibet, Kína, Mongólia) a
szanszkrit nyelvre fordított szövegeket, illetve az eleve szanszkritul írt
későbbi műveket vették alapul, és fordították tovább.
A páli nyelv valamennyi ókori indiai nyelvjárás közül legközelebb áll a
szanszkrithoz; körülbelül olyan, mintha népnyelvi kiejtéssel ejtett szanszkrit
volna. Pl. a szanszkrit nirvána szó páliban nibbána-nak
hangzik; bhiksu »koldus« szanszkrit szó páli megfelelője bhikkhu.
A hagyomány szerint i. e. 240 körül tartott zsinaton foglalták kánonba (élőszóban)
a hiteleseknek tartott buddhista szent szövegeket. Ezt a kánont rögzítették
írásban (páli nyelven) az i. e. I. században Ceylonban. E páli nyelvű kánon neve
Tipitaka »Hármas kosár« (szanszkritul Tripitaka), mert
három részből áll:
I. Vinaja-pitaka »A szerzetesi fegyelem kosara«, a szerzetesi életre
vonatkozó szabályok gyűjteménye. Késői összeállítású szöveggyűjtemény, amelyek
között azonban néhány fontos életrajzi adat is található Buddháról.
II. Szutta pitaka »Beszédek kosara«, Buddha tényleges és állítólagos
beszédei, továbbá mindenféle egyéb, késői keletkezésű írásmű: legendák, versek,
mesék stb. Öt csoportra van osztva: 1 / Dígha-pikája »Hosszú
beszédek gyűjteménye«, 32 hosszú és száraz teológiai fejtegetés, amelyek ilyen
alakban semmiképpen sem származnak Buddhától. Messze kimagaslik értékben a 16.
darab, a Mahá-parinibbána-szutta »A végső kialvásról szóló beszéd«,
Buddha utolsó hónapjainak és halálának megindító és minden részletében hiteles
leírása. 2 / Maddzshima-pikája »Közepes hosszúságú beszédek
gyűjteménye«, 152 beszéd, amelyek javarésze a leghitelesebb és legfontosabb
beszédeket tartalmazza. 3 / Szanjutta-nikája »Tárgy szerint
csoportosított beszédek gyűjteménye«, 2889 rövid legenda és dogmatikai
megjegyzés. 4 / Anguttara-pikája »Sorrendbe foglalt beszédek
gyűjteménye«, ugyanilyen jellegű 2308 tantétel. 5 / Khuddaka-nikája »Rövidebb
darabok gyűjteménye«, 15 igen különböző jellegű mű, amelyek közül
legértékesebbek a »Szerzetesek dalai« (Théra-gáthá) és »Apácák dalai«
(Thérí-gáthá), 107, ill. 73 költemény, mély áhítattal és költői
szépséggel, továbbá »A Tan versei« (Dhammapada, bölcsmondások
antológiája, 423 négysoros vers), és a »Születés-történetek« (Dzsátaka, 547
állatmese a Bódhiszattvának valamilyen jólelkű állat alakjában történt
születéséről).
III. Abhidhamma-pitaka »Tantételek kosara«, 7 dogmatikai fejtegetés
későbbi időből.” (Vekerdi József: Utószó = Buddha beszédei, válogatta,
páliból fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Vekerdi József, Helikon,
Bp., 1989, 203–204.)
A vershez kapcsolódó buddhista szent szöveg a II. rész 5. Khuddaka-nikája
elnevezésű csoportjának Sutta Nipata nevű gyűjteményéből származik,
címe: Khaggavisana Sutta, vagyis Az orrszarvú. Páli
nyelvből Thanissaro Bhikkhu által készült angol fordítása:
“Renouncing violence
for all living beings,
harming not even a one,
you would not wish for offspring,
so how a companion?
Wander alone
like a rhinoceros.
For a sociable person
there are allurements;
on the heels of allurement, this pain.
Seeing allurement's drawback,
wander alone
like a rhinoceros.
One whose mind
is enmeshed in sympathy
for friends & companions,
neglects the true goal.
Seeing this danger in intimacy,
wander alone
like a rhinoceros.
Like spreading bamboo,
entwined,
is concern for offspring & spouses.
Like a bamboo sprout,
unentangling,
wander alone
like a rhinoceros.
As a deer in the wilds,
unfettered,
goes for forage wherever it wants:
the wise person, valuing freedom,
wanders alone
like a rhinoceros.
In the midst of companions
— when staying at home,
when going out wandering —
you are prey to requests.
Valuing the freedom
wander alone
like a rhinoceros.
There is sporting & love
in the midst of companions,
& abundant fondness for offspring.
Feeling disgust
at the prospect of parting
from those who'd be dear,
wander alone
like a rhinoceros.
Without resistance in all four directions,
content with whatever you get,
enduring troubles with no dismay,
wander alone
like a rhinoceros.
They are hard to please,
some of those gone forth,
as well as those living the household life.
Shedding concern
for these offspring of others,
wander alone
like a rhinoceros.
Cutting off the householder's marks,[Hair and beard]
like a kovilara tree
that has shed its leaves,
the prudent one, cutting all household ties,
wander alone
like a rhinoceros.
If you gain a mature companion,
a fellow traveler, right-living & wise,
overcoming all dangers
go with him, gratified,
mindful.
If you don't gain a mature companion,
a fellow traveler, right-living & wise,
wander alone
like a king renouncing his kingdom,
like the elephant in the Matanga wilds,
his herd.
We praise companionship
— yes!
Those on a par, or better,
should be chosen as friends.
If they're not to be found,
living faultlessly,
wander alone
like a rhinoceros.
Seeing radiant bracelets of gold,
well-made by a smith,
clinking, clashing,
two on an arm,
wander alone
like a rhinoceros,
[thinking:]
»In the same way,
if I were to live with another,
there would be careless talk or abusive.«
Seeing this future danger,
wander alone
like a rhinoceros.
Because sensual pleasures,
elegant, honeyed, & charming,
bewitch the mind with their manifold forms —
seeing this drawback in sensual strands —
wander alone
like a rhinoceros.
»Calamity, tumor, misfortune,
disease, an arrow, a danger for me.«
Seeing this danger in sensual strands,
wander alone
like a rhinoceros.
Cold & heat, hunger & thirst,
wind & sun, horseflies & snakes:
enduring all these, without exception,
wander alone
like a rhinoceros.
As a great white elephant,
with massive shoulders,
renouncing his herd,
lives in the wilds wherever he wants,
wander alone
like a rhinoceros.
»There's no way
that one delighting in company
can touch even momentary release.«
Heeding the Solar Kinsman's words,
wander alone
like a rhinoceros.
Transcending the contortion of views,
the sure way attained,
the path gained,
[realizing:]
»Unled by others,
I have knowledge arisen,«
wander alone
like a rhinoceros.
With no greed, no deceit,
no thirst, no hypocrisy —
delusion & blemishes
blown away —
with no inclinations for all the world,
every world,
wander alone
like a rhinoceros.
Avoid the evil companion
disregarding the goal,
intent on the out-of-tune way.
Don't take as a friend
someone heedless & hankering.
wander alone
like a rhinoceros.
Consort with one who is learned,
who maintains the Dhamma,
a great & quick-witted friend.
Knowing the meanings,
subdue your perplexity,
[then] wander alone
like a rhinoceros,
Free from longing, finding no pleasure
in the world's sport, love, or sensual bliss,
abstaining from adornment,
speaking the truth,
wander alone
like a rhinoceros.
Abandoning offspring, spouse,
father, mother,
riches, grain, relatives,
& sensual pleasures
altogether,
wander alone
like a rhinoceros.
»This is a bondage, a baited hook.
There's little happiness here,
next to no satisfaction,
all the more suffering & pain.«
Knowing this, circumspect,
wander alone
like a rhinoceros.
Shattering fetters,
like a fish in the water tearing a net,
like a fire not coming back to what's burnt,
wander alone
like a rhinoceros.
Eyes downcast, not footloose,
senses guarded, with protected mind,
not oozing — not burning — with lust,
wander alone
like a rhinoceros.
Taking off the householder's marks,[Lay clothing]
like a coral tree
that has shed its leaves,
going forth in the ochre robe,
wander alone
like a rhinoceros.
Showing no greed for flavors, not careless,
going from house to house for alms,
with mind unenmeshed in this family or that,
wander alone
like a rhinoceros.
Abandoning barriers to awareness,
expelling all defilements — all —
non-dependent, cutting aversion,
allurement,
wander alone
like a rhinoceros.
Turning your back on pleasure & pain,
as earlier with sorrow & joy,
attaining pure equanimity,
tranquillity,
wander alone
like a rhinoceros.
With persistence aroused
for the highest goal's attainment,
with mind unsmeared, not lazy in action,
firm in effort, with steadfastness & strength arisen,
wander alone
like a rhinoceros.
Not neglecting seclusion, absorption,
constantly living the Dhamma
in line with the Dhamma,
comprehending the danger
in states of becoming,
wander alone
like a rhinoceros.
Intent on the ending of craving & heedful,
learned, mindful, not muddled,
certain — having reckoned the Dhamma —
& striving,
wander alone
like a rhinoceros.
Unstartled, like a lion at sounds.
Unsnared, like the wind in a net.
Unsmeared, like a lotus in water:
wander alone
like a rhinoceros.
Like a lion — forceful, strong in fang,
living as a conqueror, the king of beasts —
resort to a solitary dwelling.
Wander alone
like a rhinoceros.
At the right time consorting
with the release through good will,
compassion,
appreciation,
equanimity,
unobstructed by all the world,
any world,
wander alone
like a rhinoceros.
Having let go of passion,
aversion,
delusion;
having shattered the fetters;
undisturbed at the ending of life,
wander alone
like a rhinoceros.
People follow & associate
for a motive.
Friends without a motive these days
are rare.
They're shrewd for their own ends, & impure.
Wander alone
like a rhinoceros.”
Khaggavisana Sutta: A Rhinoceros, in Tipitaka: The Pali Canon =
Acces to Insight: Readings in Theravāda Buddhism:
http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/snp/snp.1.03.than.html
Fenyvesi Róbert fordításában:
„(1.) Lemondva az élőlényekkel
szembeni erőszakról,
egyet sem bántva,
utódra sem kéne vágynod,
nemhogy társra.
Magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(2.) A barátkozó ember
mennyi báj és kellem,
de a vonzerő sarkában, fájdalom.
A kellem hátrányait látva,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(3.) Akinek a tudatát
rokonszenv ejti rabul
a barátok és társak felé,
elhanyagolja igazi célját.
A baráti kötelék veszélyeit látva,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(4.) Ahogy a hatalmas bambuszok
fonódnak egymásba,
olyan a hitvesért, magzatért való aggodalom.
Mint egy kis bambuszcsíra,
semmibe sem gabalyodva,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(5.) Akár a szarvas a vadonban,
szabadon,
élelmet ott kutat, ahol csak akar:
a bölcs megbecsüli a szabadságot,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(6.) Társaságban,
– akár otthon, vagy
vándorúton –
kívánságaik zsákmánya vagy.
A szabadságot megbecsülve
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(7.) Mulatság és szerelem
van a házas életben,
és az utódok kényeztetése.
Borzasztó érzés,
ha elveszíted, kit szeretsz,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(8.) Ellenállás nélkül, mind a négy irányba,
elégedetten azzal amid van,
csüggedés nélkül a bajt kiállva,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(9.) Nehéz a kedvében járni
azoknak, kik az otthontalanságba távoztak,
éppúgy, mint a világiaknak.
Ledobva az aggodalmat
mások magzatáért,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(10.) Levágva a világi jegyeket [Haj és szakáll],
ahogy a kovilara-fa
hullajtja el leveleit,
a megfontolt ember elvág minden
világi köteléket,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(11.) Ha megfontolt barátra lelsz,
útitársra, jó életűre, bölcsre,
ki túl van minden veszélyen,
tarts vele jó érzéssel,
éberen!
(12.) Ha megfontolt barátot nem találsz,
útitársat, jó életűt, bölcset,
magányosan vándorolj, hagyd el,
akár egy király a birodalmát,
akár az elefánt a Matanga-vadonban,
a csordáját!
(13.) Dicsérjük a társaságot – igen!
Az átlagosat, de inkább a jobbat
kell barátnak választanod.
Ha ilyenre nem lelsz,
hiba nélkül élve
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(14.) Ragyogó aranykarkötő láttán,
mit kiválóan készített el az ötvös,
csörög-zörög egy kézen kettő,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(15.) [ezt gondolva:]
»Hasonlóképp,
ha mással élünk,
fecseghetünk, mást megsérthetünk.«
Látva, hogy így milyen veszélyt tartogat
a jövő:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(16.) Mivel az érzéki örömök
finomak, édesek és vonzóak,
számtalan alakban bűvölik el a tudatot.
Az érzékiség partjának hátrányát látva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(17.) »Balsors, daganat, szerencsétlenség,
kórság, egy nyílvessző, veszély számomra.«
Az érzékiség partjának ezen veszélyeit látva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(18.) Hideg és meleg, éhség és szomjúság,
szél és napsütés, böglyök és kígyók:
mindezeket zokszó nélkül kiállva
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(19.) Akár egy nagy fehér elefánt
erős vállakkal,
ki elhagyta csordáját,
a vadonban él, ott ahol akar,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(20.) »Nem érhet el még
részleges megvalósítást sem az,
ki örvend a társaságnak.«
A Napfivér szavait megfogadva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(21.) Túllépve a kifacsart nézeteken,
a biztos utat eléred,
az ösvényt beteljesíted,
[felismerve:]
»Másokra nem hagyatkozva,
megértés ébred bennem.«
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(22.) Sóvárgás és csalás nélkül,
szomj és képmutatás nélkül,
– a káprázat és a szennyeződések
kihunytával -
a világok felé hajlás nélkül:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(23.) Elkerülve a rossz társaságot,
kik eltérítenek a céltól,
az elhagyott útra törekedj!
Ne végy magad mellé
oktalant, sóvárgót barátnak.
Magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(24.) Tanulttal állj össze,
ki megtartja a Dhammát,
ki nagyszerű, gyors észjárású.
Az értelmet megismerve,
enyhítsd a zavarodottságod,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(25.) Sóvárgás mentesen, a világi örömökben,
szerelemben és érzéki gyönyörökben örömöt nem találva,
az ékszereket elhagyva,
mindig igazat mondva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(26.) Utódról, hitvesről,
apáról, anyáról,
vagyonról, gabonáról, rokonokról,
és érzéki örömökről mind lemondva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(27.) »Mindez fogság, mézesmadzag.
Egy kis öröm után jön a csömör,
Majd még több szenvedés és fájdalom.«
Belátva mindezt körültekintően:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(28.) A béklyókat porrá zúzva,
akár a hal a vízben, aki a hálót szétszakítja,
– mint az eloltott tűz, ami már nem éget:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(29.) Szemlesütve, nem szabadosan,
az érzékeket vigyázva, a tudatot óvva,
a kéjre nem szomjazva, nem lángolva:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(30.) Levetve a világi jegyeket [a világi ruházat],
ahogy a korall-fa
hullajtja el leveleit,
vonulj el okker csuhában:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(31.) Ízekre nem vágyva, figyelmesen,
koldulj háztól házra járva,
tudatodban ne tégy különbséget egyik család között sem:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(32.) Megszüntetve az éberség gátjait,
eltávolítva a szennyeződéseket, mindet,
nem függve, kimetszve az ellenszenvet,
a csábítást,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(33.) Hátat fordítva az élvezetnek és a fájdalomnak,
mint korábban a bánatnak és örömnek,
elérve a tiszta egykedvűséget, nyugalmat,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(34.) Megalapozott kitartással
a legfelsőbb cél elérésére,
szennyezetlen tudattal,
tunyaságtól mentesen tetteidben,
szilárd törekvéssel, állhatatosan és
erőteljesen,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(35.) A magányt és elmélyedést nem elhanyagolva,
folyamatosan a Dhammát élve,
a Dhamma szerint élve,
megértve a létesülés birodalmainak
veszélyét,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(36.) A vágy megszüntetésére,
az éberségre törekedve,
tanultan, tudatosan, zavartól mentesen,
biztosan, a Dhammát szem előtt tartva,
igyekezettel,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(37.) Félelem nélkül, mint az oroszlán mikor üvölt.
Csapdába bele nem esve, mint szél a hálóban.
Szennyezetlenül, mint a lótuszvirág a vízben:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(38.) Oroszlánként – ki erősen, kemény fogakkal,
győztesként, az állatok királyaként él –
keress egy elhagyatott helyet, és
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(39.) A megfelelő időben megvalósítva az
elengedést a jó szándékon,
együttérzésen, megbecsülésen,
egykedvűségen keresztül,
a világtól, semelyik világtól sem zavartatva,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(40.) Elengedve a vágyat,
az irtózatot és a káprázatot;
Porrá zúzva a bilincseket;
Az élet elmúlására ügyet sem vetve,
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!
(41.) Az emberek érdekből barátkoznak.
Ritka manapság az önzetlen barát.
Saját megszűnésük és tisztátalanságuk
miatt siránkoznak, tehát:
magányosan vándorolj,
akár az orrszarvú!”
Ld. 1. Az orrszarvú (Snp 1.3 Khaggavisāṇa
Sutta) = Sutta Nipāta = Sutta Piṭaka – A
Tanítóbeszédek Gyűjteménye = Szutták Kosara = A Buddha Ujja: szutták
és más théraváda buddhista tanítások:
http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Suttanipata-1-3-fr" target="new">http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Suttanipata-1-3-fr">http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Suttanipata-1-3-fr