Vers és valóság
Most látom csak, hogy mennyire eltúloztam minden személyes szerelmi élményemet. Akiről ez a vers szól, azt pl. szintén semmiképp nem szerettem vagy ácsingóztam körül annyira, mint a szöveg mondja. A nő különben felvidéki írónő volt, aki Pestre került, novelláskötetei és talán regényei jelentek meg. Neve: Sz. P. 1 Ez a nő különben, alighanem bosszúvágyból, egy kora délelőtt váratlanul megjelent az Üllői úti lakásunkon, és Klárának gyónás és bocsánatkérés címén elmondta a dolgot. Én azalatt a szomszéd szobában borotválkoztam, s tudtam, hogy a szomszédban mi folyik: a látogató nekem is bejelentette ott a helyszínen, hogy mire készül. Nem volt mit csinálni, mint cinikus nyugalommal öltözködni. Azt hiszem, Klára is sejthette, hogy nem a megtérő bárány jelentkezik, hanem komiszkodó szándék. A nővel pár hétig vagy hónapig lehetett csak nem erős kapcsolatom. Valami érdekesség mindenesetre volt benne. Emlékszem rá, hogy én – még az összejárásunk idején – egy négykötetes Schopenhauert adtam neki, a Hieronymi út 2 egyik villájának a teraszán, ahol együtt voltunk, az Alma utca sarkához közel. Később nevezetes lett ez az utca életemben, amiatt, hogy erre kellett mennem az Új Szent János kórház felől a Délivasút 3 felé a Ráth György utcába, 4 Erzsikéhez, akit már ekkor is szerettem, 5 de aki mellett mindvégig rengeteg, többnyire komolytalan, más szerelmi barátnőm is volt. Ez a vers az említett írónővel való kapcsolat legeslegelejéről származik.
Jegyzetek
1 Szenes Piroska (1899–1972) írónő, aki Az Est-lapokban és a Nyugatban is publikált, 1927-ben pedig a Nyugat novellapályázatán díjat nyert. Főbb művei: Az utolsó úr (regény, 1927), Jedviga kisasszony (novelláskötet, 1934).
2 Hieronymi út, 1951 óta Határőr út.
4 Ráth György utca folytatása az Alma utcától a Határőr út, az egykori Hieronymi út.
5 Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet az ostrom előtt évekig a Ráth György u. 21-ben (a Csaba lépcső melletti házban), majd a háború után haláláig a Ráth György u. 54. szám alatti első emeleti lakásban lakott.