Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Csak a nyomor ellentéteként esik szó a guruló szalon színésznőjéről, tehát nem személyes érzés fűzött hozzá. Azért említem meg csupán, mert mindenki Miklós Andor feleségének a megtámadását olvasta ki belőle (Gombaszögi Fridáét), 1 s azt mondták, hogy emiatt mondtak fel nekem 1926 körül Az Estnél. 2

Jegyzetek

1 Gombaszögi Frida: (1890–1961) színésznő, második férje újságíró, lapszerkesztő, Az Est-lapok tulajdonos főszerkesztője, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnöke.

2 1926. július 1-jén végkielégítéssel elbocsátották Szabó Lőrincet Az Est szerkesztőségéből egy, az egész konszernt érintő, általános, leépítéssel járó átszervezés során. A hivatalos felmondólevél szövege azt támasztja alá, hogy az elbocsátás oka az új pengő bevezetését kísérő általános takarékossági hullám. (Ld. MTA KIK Kézirattár Ms 2278/13. Ld. még a leépítésekkel kapcsolatos hírlapi tudósítást: Lakatos László, Kárpáti Aurél, Szilágyi Géza, Szabó Lőrinc, Barabás Lóránt és még vagy negyven író és újságíró az Est-lapok B-listáján, Új Magyarság, 1926. júl. 1.) Szabó Lőrinc által idézett közkeletű feltevésnek azonban némileg ellene mond, hogy Miklós Andor még ez év decemberében, mintegy kompenzálásként megvásárolta Rippl-Rónai Józsefnek Szabó Lőrincről készített pasztelljét, s azt a költőnek ajándékozta. Szabó Lőrinc Kner Imrének szóló, 1926. szept. 3-i levelében így kommentálta az esetet: „Nem tudom hallotta-e az újságot, vagy csak most értesül róla: július 1-e óta nem vagyok Az Est-nél. Elküldtek a nagy leépítés kapcsán, amikor kb. 100 ember távozott el a kiadóhivatalból. Biztos információim szerint igen érdekes, bár indokolatlan hangulatmotorja az én ügyemnek az volt, hogy: bolseviki gondolkozásom belső veszély volna... és hogy számos írásom, amely Miklós Andor lapjában jelent meg, egyenesen őellene irányul. – Hát ebben van valami, de semmi esetre sem vezetett személyes támadó szándék. – Természetesen egész új helyzetbe kerültem most, bár külsőleg és egyelőre nem természetellenes gondolat ezt a viszonyt köztem és a lap között komédiának ítélni.” (Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek, összeáll., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Szépirodalmi, 1974, Bp., 155.) A felmondás élményét Az utolsó perc a vigasz előtt c. költeményében örökítette meg. Ld. még azzal kapcsolatosan elmondottakat.