Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Az Est szerkesztőségében munka után lapzárta és a lap megjelenése között többnyire mindenki összegyűlt a főszerkesztőségi szobában és beszélgetett, pletykált, filozofált. Akkoriban nagyon dühös voltam S. László közgazdászra, ¹ aki nyilván sok pénzt járt ki a lapnak és megfelelően sokat keresett. Felháborítónak találtam, amit ma nem, vagyis, hogy ez a nyílt eszű és jó történelmi tudású közgazdász valamikor baloldali könyveket írt, történelmieket (pl. Napóleonról), ² és most a liberális kapitalista gazdálkodás egyedül üdvözítő voltát hirdette. Ezt én nem érésnek, fejlődésnek láttam benne, hanem cinizmusnak és érdekképviseletnek. Hát bizony, volt is benne elég cinikus szellemesség. Ő személyesítette meg ezekben a kezdeti években számomra a kapitalizmust, sokkal jobban, mint például Miklós Andor. – Érdekes egyébként, hogy ez az ember átvészelte az ostromvilágot, és mikor a maiak engem fogtak le és vittek nyilasok közt kényszermunkára, meglátott egyszer a Statisztika mellett, ³ amint szomorúan, rendőrök közt én is toltam egy szekeret, odajött hozzám, és teljesen elképedve nézte a jelenetet, és részvétét fejezte ki. Ugyanakkor egy költő barátomnak a lánya viszont riadtan elkapta rólam ismét a szemét, hogy ne kelljen köszönnie vagy fogadnia a köszönésemet (T. Eszter). ⁴

Jegyzetek

¹ Seress László, Scheer Lázár (1875–1947), író, hírlapíró, a Pesti Hírlap, az Egyenlőség, a Pesti Napló, a Magyar Pénzügy, a Jövendő, a Politikai Hetiszemle, az Uj Idők, a Magyar Figyelő és a Pester Lloyd munkatársa volt korábban, akkor Az Est közgazdasági rovatának vezetője.

² Seress László Napóleon c. könyve 1912-től több kiadást is megélt, társzerzője volt Adorján Andor és Farkas Pál mellett a Forradalom és császárság c. kiadványnak (Bp. Singer és Wolfner, 1913), Fordításai: Ludwig Büchner: Erő és anyag, vagy: A természetes világrend alapvonalai, Charles Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás, Ferdinand Lassale: A soczializmus oka és megoldása (1895), Ferdinand Lassale: A soczialis eszme jövője, Későbbi munkái: Magyar agrárreformáció, Athenaeum, Bp., 1931; Dózsa György és a parasztforradalmak, Athenaeum, Bp.,1945.

³ A Központi Statisztikai Hivatal épülete mellett (Bp. II. Keleti Károly u. 5–7.).

⁴ Tóth Eszter (1921–2001), költő, író, Tóth Árpád leánya. A költő a találkozást korábban, 1945-ös Naplójában is felidézte: „Azt a régi találkozásunkat, amikor kényszermunkán mint rab a szekeret toltam az utcán, s Eszter biccentve átnézett rajtam, mégis jól értelmeztem: sajnált, megdöbbent, zavarban volt a kis fiatalka szíve.” (Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, kiad., jegyz., utószó Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp., 2008, 417.)