Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Szabó Lőrinc 1938. nov. 16-i levele Péchy Blankának 1

Kedves Blanka!
Itt küldöm a kért verset. Kérem, mondja úgy a címet, hogy Az Ipoly ünnepén. Nem akarom ugyanis csak Ipolyság városához kötni. Igaz, hogy az első jelképes területátadás estéjének hatása alatt írtam, de magához az Ipolysághoz nincs közöm; csak az Ipolyhoz, Balassagyarmathoz stb., „Az Ipoly ünnepe” az egész vidékre vonatkozik, sőt szimbolikusan mindenre, ami tőlünk, Pesttől északra van. – Na, mindegy, mindezt magyarázat nélkül is így értette volna. Remélem, a vers megfelel a célnak. Sok sikert, ha felhasználja! Mikor látjuk?
Kezét csókolja, régi tisztelője,
Szabó Lőrinc

U. i. Említsem meg, hogy a versnek kötött formája van, (alkájoszi strófák), olyan, amilyen a „Romlásnak indult...”-nak?

Jegyzetek

1 MTA KIK Kézirattár Ms 2438/16.

 

Vers és valóság

Szégyelltem környezetem és részben a félrevezetett barátaim terrorizmusának a hatása alatt hazafias verset írni. De mikor a visszacsatolási rádióriport szobámba lépvén [sic!] anyámat már a rádió előtt térdelni láttam, elszégyelltem és elsírtam magamat, és most már volt írnivalóm. Mondhatnám azt is, hogy ebből a versből nőtt ki a Tücsökzene emlékvilága. A „százados ének” = a Himnusz. A Kürtös-patak Balassagyarmat fölött ömlik az Ipolyba. A Katlan-gödörnél: ezekről is bőven szó esik a Tücsökben. Nagyon finoman visszatartott hazafias megnyilatkozásnak érzem a verset: semmi uszítás a csehek és a tótok ellen. 1 

Jegyzetek

1 A vers Az Ipolyság ünnepén címmel a Pesti Napló 1938. okt. 23-i számában jelent meg.