Pesti Napló, 1928. szept. 8. (204. sz.) 37. p.
Szégyen címmel; az Összes versei 1943-as kiadásában közölttől lényegesen
különbözik a szövege, az eredetileg 44 soros vers az átdolgozás során 50 sorossá
bővült. Az ékezethasználati és központozásbeli különbségeket nem számítva, a
szövegből a végleges változatba átmentődött a definitív közlés szerinti 1., 4.,
14–15., 21–27., 29–30., 33–37., 40–41., 43., 45. sor szövege. Eltérései a
kézirat szövegétől: a definitív közlés szerinti 9. sorban: „leköpni” helyett
„megütni”; 42. sor, „aki dicsért és aki tapsolt” helyett „hitvány senkivel és
nemessel”; 44. sorban: „üres” helyett „pimasz”; 48. sor, „mert látom, még ma sem
vagyok” helyett „és fáj, hogy lelkem nem maradt” (a kéziratban e helyre beszúrt
variáns sor: „és szégyeltem, hogy nem vagyok”); 50., utolsó sor, „minden szó
mérgétől szabad” helyett „minden idegentől szabad”.
