Vers és valóság
Sajnos, ez is a régi fájdalmas évekre – 1927 – néz vissza, elsősorban szintén Babitsékra gondol. Volt bennem valami végzetes ügyetlenség, ha annyian félreérthettek. Hiszen itt nemcsak szenvedélybűnökről van szó, hanem gondolatiakról is, azokat pedig mégiscsak lehetett volna tisztázni. A vers közepén, ahol a fordulópont van, a „vén hegyek visszhangja” bizony Mihályra és Ilonkára céloz. Az egyes konkrétumokat, amik fájtak, már nem tudom, fájdalmaim jó sok évre tekintenek vissza. A „pénz, prolik, éhség” célzás nyilván olyasmire vonatkozik, amit talán bal felől kifogásoltak, vagyis hogy ez az ember azért beszél csupán másokról, mert saját magáról beszél. A „sátán” és a „kevély” szavak Ady versére céloznak, s alighanem biblikus eredetűek. Meglep ma az a hullámzás, az a dialektika, amivel a 27 éves fiatalember gyors váltakozásban olyan ellentétes hangulatokban ringatja magát. 1
Jegyzetek
1 A Tücsökzene keletkezésének idejéből származó jegyzetlapjai között van egy Aktuális versek címet viselő, 1945 márciusára datált feljegyzés, mely a Régen és Most kötetnek egyes verseinek címét tartalmazza az Összes versei (1943) megfelelő oldalszámainak a megadásával, és ez is a jegyzéken szerepel. (Ld. Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, szerk., jegyz., utószó, életrajz Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 538.)