Vers és valóság
Most egy csomó olyan vers kerül sorra, amelyet mintegy másfél évtizeddel korábban írtam és eldugtam. 1 A versek túlnyomórészt Erzsikéhez szólnak. Ez a prológus mintha lezárta volna 1928-ban írt ilyen témájú költeményeimet. (Eszemben jut: elő kellene kaparni valahonnan azt a verset is, amelyben a „mint kést a seb” kép szerepel, 2 és a Kínod: szabályok dialektikája 3 címűt, amely a Pesti Naplóban jelent meg. Kiadni azonban egyiket sem szeretném, végleges feldolgozás nélkül, mert értelmetlen vagy pudvás részek jócskán akadhatnak bennük.) – Ez a vers, amint témája hirdeti, senkihez sem szól külön, hanem a férfi poligámiájának próbál magyarázatot adni.
Jegyzetek
1 Egy részük valóban megjelent a Régen és Most kötetben, a többi eldugva maradt, utóbb került elő könyvtára polcairól, lásd őket az Osiris kiadású Összes verseiben A költő által kötetbe nem rendezett versek között. A vers azonban szerepel azon a listán, melyen a költő Vékesné Korzáti Erzsébet ihlette költeményeit vette számba. (MTA KIK Kézirattár, Ms 4674/12; 80.)