Kézirat
MTA KIK Kézirattár Ms 2270/141. 2 fol.
Tollal írt és javított sorok számozott jegyzettömblapokon; 1. f. v. tetején
részben áthúzott címvariánsok: „Kilátón Pest fölött”, „A Jánoshegyről”, „Este”,
„Az örök gazda”; alattuk szerzőségi közlés; margókon szövegvariánsok, gyorsírásos
jegyzetek; utolsó versszak után újabb szerzőségi közlés; 2. f. v.-n Szabó
Lőrincné megjegyzése. Szövege különbözik Az Estben és az Összes versei 1943-as
kiadásában közölttől is. Eltérések Az Est-közléstől: 9. sorban: „De” helyett még
„És”; 10. sorban: „érzem” helyett „látom”; 11. sorban: „A hazám? helyett még „Csönd...”;
a kézirat 11. sorában: „szinte kiáltott”; 13. sorban: „mintha szégyelne” helyett
„minthogyha fájna”; 14. sorban: „a perc kínja” helyett „a csöndes kín”; 17.
sorban: „keserüen” helyett „vadul aztán”; 18. sorban: „guny s az önvád” helyett
„a keserűség, –”; 21. sorban: „dolgozol már” helyett „robotolsz itt”; 22–23. sor,
„s érted a mesterségedet, / de hol a föld, egy talpalatnyi,” helyett „és az
eredmény, mondd, mi lett? / A sokból, egy a harmincezerből”; 25–48. sor, a
következő 3 versszak variáns:
„Húsz év alatt mire jutottál?
Fontoskodhatsz, ha jól esik,
hogy a szíveket itt is, ott is
megfogták gyökereid,
henceghetsz, hogy a lélek így, úgy,
sőt, hogy... De nézz csak oda le,
ott a bizonyosság: a hazához
nincs közöd egy téglányi se.
Nézz le: a sok-sok ezer ember
akinek már saját fészke van,
az biztosan mind különb, mint te,
te szellem, te haszontalan!
Szégyeld magad! Amit e kép mond,
szörnyű, de igaz kritika!... –
Nézem a tájat... Szörnyü... Csakhogy
bennem még szörnyübb a hiba,
mert már ásítok a sirámra
s gyönyörködöm... Lesz, ami lesz,
ha el tudom mondani, nékem
jó s rossz egyformán érdekes.
Legyek bár koldus a hazámban
és vendég a föld kerekén
ami megtetszett, annak így is
örök gazdája vagyok én.”