Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

1940 körül egy ízben Kozma Miklósné Eszter 1 és Kandó László 2 festőművész autón felvittek a János-hegyre, ahol a végső magaslat, vagyis az Erzsébet kilátó alatt egy nagy vadászlakstílusú vendéglő állt. (Ebben voltam 20 évvel korábban Bányai (?) Zorkával; 3 később több ízben Erzsikével.) Ez alkalommal a meredélyszéli szabad teraszon vacsoráztunk. Lent lassan kigyúltak az óriási Pest lámpái. Ők házvételgondjaikról beszélgettek, nekem az jutott eszembe, hogy íme, ott lent van vagy harmincezer ember, aki élete munkájával, vagy valahogy meg tudott hódítani magának egy-egy kisebb-nagyobb odút, saját házat, és megdöbbentőnek találtam az ügyetlenségemet.  

Jegyzetek

1 Kozma Miklós felesége álgyesti Tüköry Melitta (1891–1960).

2 Kozma Miklós unokatestvére, festőművész (1886–1952), a Képzőművészeti Főiskola tanára. Róla ld. Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front (monográfia), első közlemény: Irodalomtörténeti Közlemények, 2009. 3. 302–303, 318, 330.

3 Ld. a Föld, erdő, isten kötetben a Mondják, hogy szép versnél; a (?) Szabó Lőrinc bizonytalanságát jelzi a nevet illetőleg; a Föld, erdő, isten kötetben Zorka említésekor nem is diktál vezetéknevet.