Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Egy majdnem ezeréves kínai kommunista próbálkozásról szól. Engem a modern szocialista kísérletek és erős kételkedésem a sikerben vettek rá, hogy feldolgozzam. Ugyanebben az időben kezdett nyilvánvaló lenni, hogy a Gömbös-féle kísérlet is elbukik. A vers a régi Válaszban jelent meg. ¹ Objektív, politikai hangba öltöztetve sok lírai emlék is jelentkezik benne régi radikalista időszakaimból; különösen a 10. és 11. versszak: egyenesen egy óriási tízéves terv vázlatát adja meg. Az egész történet kínai álarc mögé búvik és valóság az alapja. Ezt a valóságalapot egy piros kötéses, sok száz oldalas angol Kína története című könyvből vettem, amelyet később Graf barátomnak adtam, úgyhogy most valószínűleg Brazíliában van. Nekem csak az a kis füzetem van meg filológiai alapnak, amelyet most is a kezemben tartok. Ez a kis füzet a Benn-féle Sixpenny Library egyik száma, Soothill oxfordi tanárnak A History of China rövid összefoglalója. ² Ezt a könyvtárt, ezeket a füzeteket utánozta akkoriban minálunk az úgynevezett Magyar Szemle Könyvtár. Ezt azért mondom, mert a Vang An-si-féle történetet nem én találtam ki, és büszke vagyok rá, hogy egy ilyen közgazdasági és történeti anyagot így sikerült feldolgoznom. Nem mondom, hogy a költemény lírában excellál; majdnem drámaiságban excellál. Hogy egyáltalán elviselhető legyen a túl rideg anyag, az egésznek mesekeretet adtam (varázstorony stb.). Most lefordítom az említett kis Kína története idevágó oldalait:
„Sen-cung (1068–1086) uralkodása Vang An-si miniszter híres »kommunisztikus« kísérletéért nevezetes. Vang nagyon ügyes ember volt, feljegyezték róla, hogy »piszkos ruhában járt és még az arcát sem mosta meg«. Kora legjobb államférfiainak ellenére megnyerte a gyermekcsászár figyelmét és felhatalmazást kapott rá, hogy gyakorlatban kipróbálja destruktív tehetségét. Miután felállított egy Statisztikai Minisztériumot, hogy számba vegyen mindent, ami a földügyre és a mezőgazdaságra tartozott, megkezdte doktriner törvényeinek hozatalát, amelyek inter alia efféléket tartalmaztak:
(1.) A kereskedelem nacionalizálása: Adókat természetben kellett fizetni és minden fölösleges kényelmi berendezést meg kellett vásárolni, el kellett szállíttatni és a kormány megbízottai révén eladni.
(2.) Államkölcsönök: Rászoruló parasztok számára 33,3%-os kölcsönöket folyósítottak, melyeket aratásban kellett visszafizetni. A kölcsönök később mindenkire kötelezőkké váltak.
(3.) Összeírás: Minden családnak, amelyben egynél több fiúgyermek volt, egyet az állam rendelkezésére kellett bocsátania. Az öncsonkítások száma ijesztő magasságokig ugrott.
(4.) Jövedelmi adót vetettek ki mindenféle magántulajdon birtokosaira. Pontos végrehajtást azzal igyekeztek biztosítani, hogy minden be nem jelentett tulajdont megosztottak az állam és a feljelentők közt.
Szárazság jelezte, hogy az Égnek nem tetszik a dolog. »Szó sincs róla« válaszolt Vang nagyon okosan; »a természeti jelenségek természeti törvényeknek a következményei, és semmi közük sincs morális cselekedetekhez.« A nép szenvedése azonban az adószedők és az öncsonkítások következtében annyi ellenérzést váltott ki, hogy a császárnak végül is fel kellett függesztenie az effajta adózást. Mire az Égből megeredt a kegyes eső. Vang törvényhozása csak kevéssel élte túl őt magát, de megindította a Sung-dinasztia (960–1280) bukását…”
Azt, hogy Kínának abban a korban 200 millió lakosa lett volna, azt én gondoltam ki. A Tanácson pedig valami Felsőház-félét értettem.
Még Vang-An-Si-hoz: A Hackmann-féle Chinesische Philosophie 13–15. oldaláról még idediktálok néhány mondatot: ³ „…a Sung-korszak alatt kifejlődött az újkonfucianizmus, és kapcsolatot keresett a taoizmushoz, melyet a konfucianizmus erősen elhanyagolt. Vang An-si állampolitikai reformja alatt ez az irány ellenzékbe került. A jelentős mesterek visszavonultak a hegységekbe és egyéb rejtett helyekre, és taoista vagy buddhista szerzetesek lettek, és tanítványok gyűltek köréjük. Nagyon élénk filozófiai élet folyt ebben az időben is. Az öt örök erénynek ezeket tartották: szeretet, igazság, rend, bölcsesség, hűség. Született szent az volt, akiben születésétől fogva megvoltak ezek a tulajdonságok; kiváló ember az, aki ezeket tanulással szerezte meg. Az államkormányzásra alkalmas lelki-szellemi követelményeket az uralkodó erkölcsi műveltségéből kisugárzó erőnek tekintették, és ezért kerültek ellentétbe Vang An-si szociálreformer iskolájával. Vang An-si tehát a Sung filozófusokkal ellentétben volt, és politikai nézeteit bölcseletileg úgy támasztotta alá, hogy naturalisztikus irányt vallott, főleg azért, mert nem bírta szívlelni Meng-cenek (Menciusz) az emberi természet jóságáról vallott tanítását. Meng-ce Kr. e. a IV. században élt, rendkívül nemes, becsületes, tiszta, idealista, kissé akadémikus gondolkodó…” Tőle is van egy nagy könyvem. ⁴

Jegyzetek

¹ A vers a Válasz 1935. 3. (márciusi) számában jelent meg. Ekkor még Szabó Lőrinc és környezete számára nem kezdhetett nyilvánvalóvá válni, hogy Gömbös Gyula reformkísérlete elbukik. 1935. márc. 2-án Gömbös felajánlotta a kormányzónak a lemondását, Horthy Miklós ugyanakkor megbízta egy új kormány megalakításával, és átnyújtotta a képviselőházat feloszlató legfelsőbb kéziratot. Még a márc. 2-i találkozáson a kormányzó elfogadta a Gömbös által bemutatott új kormánylistát. Márc. 5-én a miniszterek letették a hivatali esküt, és ezt követően kiírták az új választásokat. Szabó Lőrinc maga is exponálta magát a választási küzdelemben Gömbös és a Nemzeti Egység Pártja mellett, akárcsak a Magyarország napilap, melynél dolgozott. (Ld. Talpassy Tibor: A holtak visszajárnak: Visszaemlékezések, Bp., Magvető, 1971, 27–28.; Vígh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944): A küldetéses ember, Bp., Szépirodalmi, 1992, 154–156.; Lengyel András: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a „Magyarország” kapcsolatához (1935–1936), Magyar Könyvszemle, 1980. 4. 370–376. Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front, Irodalomtörténeti Közlemények, 2009. 3. 273–336.; 2009. 4. 395–471.) Az újonnan megalakult Gömbös-kormány programjának bizonyos elemei mint a sajtótörvény megalkotása, a kartelltörvény módosítása, a 8 órás munkaidő bevezetése egyidejűleg az érdekképviseleti törvénnyel, a minimális munkabérek szabályozása, a gazdaadósságok rendezése, széles körben reménykeltőnek bizonyultak. Ápr. 12-én valósult meg Gömbös Gyula és az irodalmi élet néhány jelesének találkozása a Zilahy-villában, s ezen maga Szabó Lőrinc is részt vett. A Magyarország főszerkesztője, Zilahy Lajos 1935. ápr. 14-i számban közzétett vezércikkének címe, Új szellemi frontot! egy új írói-politikai mozgalom elnevezésévé vált, ami mellett maga Szabó Lőrinc is nyilatkozatot tett.

² Soothill, W[illiam]. E[dward].: A history of China, Ernest Benn, London, [1927], 79 p. [Benn’s Sixpenny Library, 15.] A kötet 30–35. oldalán aláhúzások.

³ Hackmann, Heinrich: Chinesische Philosophie 1. Das Weltbild der Primitiven und die Philosophie des Morgenlandes. Ernst Reinhardt, München, 1927, 477 p. [Geschichte der Philosophie in Einzeldarstellungen, Bd. 5. Mit einem Bildnis Bodhidharmas].

⁴ Mong Dsi: Die Lehrgespräche des Meisters Meng K’o, aus dem Chinesischen übertragen und erläutert von Richard Wilhelm, Eugen Diederichs, Jena, 1921, XIX [1] 206 [1] p. Ld. a Dsuang Dszi álma Vers és valóságbeli kommentárját és annak jegyzetét.