Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Abbáziában írtam, akkor, amikor a Tengeren című verset is. ¹ Az akkor megismert, de nálam hamarabb hazautazott B. Magdának küldtem el. ² Egyike a legelméletibb verseimnek, régóta folytatott buddhista tanulmányaim és olvasmányaim szülötte. De szülötte saját lelkemnek is, hiszen az ember, aki gondolkodik, keresi a problémákat és problémamegoldásokat, amelyek közel állanak az életéhez. Azt hiszem, minden hatalmasan erotikus ember szüntelen vezeklő és önmegvető, vagy pedig a leglaposabb materializmusban vergődik. Hogy a „szabbam ádittám” kifejezést honnan vettem, ³ azt már nem tudom, hiszen hinduista, védikus és buddhista olvasmányom rengeteg volt. Nagyon szerettem a Deussen-féle Allgemeine Geschichte der Philosophie hat kötetét, amely oly bőven foglalkozott az ókori hindu világ lelkiségével, ⁴ nagyon a Reden des Buddhat ⁵ és sok egyebet. Magyarban okos kis tankönyvnek láttam Schmidt József buddhizmusról írt könyvét, ⁶ és a másikat, amely a szanszkrit irodalomról szólt. ⁷ De rengeteg egyéb könyvet is összevásároltam az idők folyamán (miközben én már sóvárogtam egy túlsó part felé, amely életemnek a végén mégis meglett…). Kiirtani minden érzékiséget, kiherélni magamat, legyőzni a földi kapcsolatokat: ez volt minden vágyam a sok ringyólkodás és utálkozás miatt. Én tudom, mit jelenthetett Szent Antal megkísértése, mert ismertem a pogány Lőrinc megkísértetéseit és – bukásait.
A vers Buddha 5 parancsát pontosan szem előtt tartva gondolkodik: ⁸ Vimala ⁹ kurtizánnak a vezeklésében mindenkiét és a magamét adtam elő. Aki ezt elolvasta és volt lelki füle, az tudhatta, milyen az én érzékiségem, milyen fájdalmas. Mara tudvalevőleg nem női név, hanem férfinév, a buddhista ördögé. ¹⁰ A „Királyfi” = Buddha. A szüntelen ismétlődő 4-5 sor a hindu imahengereket utánozza. A hindu ördög különben nem zsidó ördög, hanem nagyon emberséges, szelíd, megnyerő, és gonoszsága csupán abban áll, hogy életre és örömre csábít. „Tudatlanság” stb.: az ilyen szavak mind a buddhista vallás kifejezései. Én boldog voltam, ha időnkint elértem Vimala kurtizán lelki békéjét. Vimala történetét sem tudom, hol szedtem fel.
Ezt a buddhista lelkiállapotot éveken át tovább mélyítettem és komolyítottam, magamat edzve vele a legvégsőkig, olyan versekben, amilyen az Ének az orrszarvuról és a Buddha válaszol. ¹¹ Ezek már abszolúte nem a vulgáris buddhizmus tételeit zengik. Nem kell mondanom, hogy a kurtizán álarcában magam beszélek.

Jegyzetek

¹ Vékesné Korzáti Erzsébetnek írott 1934. szept. 18-i és 21-i leveléből megtudható, hogy a Tengeren c. vers kiváltó élménye szept. 18-i Fiuméba tartó hajóút. A vers másolata a szept. 21-i levelében. (Ld. Huszonöt év: Szabó Lőrinc és Korzáti Erzsébet levelezése, s. a. r., jegyz. Kabdebó Lóránt, Lengyel Tóth Krisztina, Magvető, Bp. 2000, 281–283.) Feleségének írta szept. 24-i levelében: Dolgoztam is. Elsősorban a rádiócikket (melyre Németh L. még nem írt), aztán két verset. Az egyiket beküldtem a Naplónak, de aligha érkezett meg szombat délutánra, ma majd meglátom. A másikat elteszem a Válasznak. És tervezgettem egyet-mást, Buddhát olvastam, és egyebet.” Levelének utóiratában már beszámolhatott arról, hogy az egyik vers megjelent a Pesti Naplóban, vagyis a szept. 23-i számban. (Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1921–1944), s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp. 1989, 452.) Bár szept. 25-i levelével küldte el Korzáti Erzsébetnek az Ősz az Adrián c. költeményt, feltehető, hogy a másik meg nem nevezett vers, melyről azt nyilatkozta, hogy a Válasz folyóiratnak szánja, az a Válasz 1934. októberi számában megjelenő A kurtizán prédikációja.

² Bender Magdának.

³ Szabbam ádittám: Minden lángban áll. Buddha ún. Tűzbeszédét dolgozta fel versében Szabó Lőrinc. Ld. Magyarázatok.

⁴ Paul Deussen (1845–1919) német filozófus és indológus 1894 és 1911 között keletkezett Allgemeine Geschichte der Philosophie c. művének kötetei (Brockhaus, Lipcse) Szabó Lőrinc könyvtárában: Die Philosophie der Griechen (3. Aufl. 1921), Neuere philosophie von Descartes bis Schopenhauer (2. Aufl. 1920), Die philosophie der Upanishads (4. Aufl. 1920), Die nachvedische philosophie der Inden (3. Aufl. 1920), Die biblischmittelalteriche philosophie (3. Aufl. 1920), Allgemeine Einleitung und philosophie des Veda bis auf Upanishads (4. Aufl. 1920). Ld. Szabó Lőrinc könyvtára: II. Külföldi szerzők művei, összeáll. Forgács Anita, szerk., jegyz., bev. Buda Attila, Miskolci Egyetem Btk, Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, é. n. [Szabó Lőrinc Füzetek 6.] 82–83.

⁵ Reden des Buddha, Lehre, Verse, Erzählungen (Übers., eingel. von Hermann Oldenberg) Kurt Wolff, München [1922] LVI, 473 p. E könyvben olvasott történet vált az Ének az orrszarvúról c. versének alaptémájává.

⁶ Schmidt József: Ázsia világossága: Buddha élete, tana és egyháza, Athenaeum, Bp. 1924. 288 p. E könyvről megemlékezik a már említett, Korzáti Erzsébethez írott Abbáziából, a Hotel Reginából küldött 1934. szept. 21-i levelében: „Az este a Schmidt-féle Buddha-könyvet olvasgattam megint, és nagyon jólesett. Megvan neked is, vedd elő és nézegesd a II. részt, a Dhammát, a Tant: a négy nemes igazságot, az öt főparancsolatot.” (Huszonöt év, i. m., 282.)

⁷ Schmidt József: A szankszrit irodalom története, Athenaeum, Bp. [1923] 224 p.

⁸ Ezek nem annyira parancsok, parancsolatok, hanem inkább életszabályok, ill. ezek fogadalmai: tartózkodás az öléstől, lopástól vagy rablástól, paráznaságtól, hazugságtól, részegítő italok fogyasztásától. Ezen életszabályok részletes kibontása és formulázása a páli kánon – Hínajána buddhizmus páli nyelvű iratainak gyűjteménye – részét képező Szutta-nipátában, a Dhammika-szuttában.

⁹ Vimala. Szabó Lőrinc a beszéd feldolgozásának a keretéül felhasználta az Apácák dalai egyik darabját, mely Vimala apáca történetét beszéli el (Théri-gáthá, 72–76.). Ld. még Magyarázatok.

¹⁰ A Gonosz, a Kísértő, Máró pápimá. A buddhizmuson kívül ismeretlen, a többi indiai vallásban sem névként, sem fogalomként nem fordul elő. Alakja némiképp a keresztény mitológia Sátánjának feleltethető meg, elsősorban Kísértő szerepét tekintve. Ld. még Magyarázatok.

¹¹ Az Ének az orrszarvúról = Az Est, 1938. márc. 27., kötetben: Harc az ünnepért (1938); Buddha válaszol = Új Idők, 1943. febr. 20., kötetben: Régen és Most (1943).