Az 1936-os Athenaeum-kiadás nyomdai kézirata, 82. fol.
Magántulajdon.
Lapra ragasztva a Pesti Napló-közlés kivágata autográf javításokkal; jobb felső
sarokban kézírásos lapszámozás: 82; cím alatt a szerzőségi közlés áthúzva;
kivágat szélén a Pesti Napló-közlés kézírásos datálása áthúzva. Javítások: 5.
sorban: „kék fény” helyett „kékség”; 6. sor: „a végtelenbe szétragyog” helyett
„eget és földet összefog”; 7. sorban: „megsűrűsödött ég” helyett „hullámzó
magasság”; 8. sorban: „lent” helyett „fent”, „repülő” helyett „szárnyrakelt”,
„lobog” helyett „suhog”; 9. sorban: „ragyogásban” áthúzva majd visszajavítva;
10. sorban: „suhogó” helyett „csobogó”; 12. sorban: „mely” helyett „amely”,
„eddig kisért” helyett „idáig”; 14. sorban: „látja” helyett „érzi”; 15. sor:
„meg tud szabadulni magától” helyett „minden gyötrelmét elfelejti”; 16. sorban:
„céltalan” helyett „megváltó”; 23–24. sor: „ha isten volna megköszönném, / hogy
élek, hogy ember vagyok.” helyett „most megint örülök, hogy élek / s egy kicsit
még élni fogok.” Az utolsó 24. sor eltér az 1936-os Athenaeum-kiadásban és az
Összes versei 1943-as kiadásában közölttől, a kötetben már a végleges változat:
„hogy élek és ember vagyok.”
