Vers és valóság
Egyike a legsűrűbben szavalt verseimnek. A beszámoló rész szó szerint azonos azzal, amit közlök. Az erkély: a Németvölgyi úti. Valóság volt az abrosz lerántása is, csak időbelileg nem ehhez a pillanathoz kapcsolódott. Az énbennem történt érzelmi tükröződés szintén pontos rajz. Mikor a vers meglett, a szerkesztőségből kijövet Erzsikével volt találkozóm; 1 a Margit hídon túl sétáltunk a budai Duna-parton Óbuda felé. Valahol messze leültünk. Ott eszembe jutott a friss vers, és megmutattam neki. Nem is sejtettem, milyen rendkívüli hatást tett rá, hogy örült a dolognak! Mintha őróla vagy a gyerekéről 2 vagy a neveltjéről lett volna szó. 3 És mindenképpen azt mondogatta, hogy ez a felfogás megfelel az individuálpszichológiának. És hogy ez a vers nemcsak egy gyermek felemeléséről és helyes neveléséről szól, hanem egyben egész néposztályokéról. És valóban, hosszú ideig így is hatott a vers, rádióból és pódiumokról. Egyáltalán nem a kedélyesség, a humor volt benne a lényeg, hanem egy pszichológiai mag kibontása. Persze, utólag, amikor készen van valami, egyszerű a bonyolult is. Hány szamár kritikusom vizsgázott le ezeknek a gyermekverseknek a kicsinylésével; és azt is ezeknek a megítélésénél tapasztaltam legkézzelfoghatóbban, hogy milyen ragályosak – jóban, rosszban – a határozottan kimondott vélemények, még akkor is, ha butaságok. Szalay Lajos jó illusztrációt készített a versről, 4 ügyesen érzékeltetve a fent és a lent ellentétét. Talán az én nagy beleérző képességem, amely itt is megnyilvánult, volt egyik oka annak, hogy rokonszenvek fenntartása mellett én nem tudtam megmaradni szocialistának anélkül, hogy a másik táborba illettem volna. Erzsikének igaza lett, amennyiben az individuálpszichológiai egyesület ezt a verset felkapta, szavaltatta, ankéton tárgyaltatta és folyóiratában Máday István dr. elnök megint leközölte. 5
Jegyzetek
2 Fia Vékes Endre (1921–2002).
3 Korzáti Erzsébet a A Kálmán családnál még nem gyógypedagógiai, hanem nevelőnői minőségben vállalt ottlakásos állást; baráti viszonyba került kitűnő képességű növendékével, a kis Kálmán Évával, barátságuk Vékesné Korzáti Erzsébet haláláig tartott. Kálmán Imre és felesége magántisztviselők voltak, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt.-nél dolgoztak a VII. Rottenbiller utca 31. szám alatt. Kálmánné eljárt az individuálpszichológusokhoz, ott ismerkedett meg Vékesné Korzáti Erzsébettel, és Máday István professzor ajánlására fogadta családjához. Ld. Huszonöt év: Szabó Lőrinc és Korzáti Erzsébet levelezése, s. a. r., jegyz. Kabdebó Lóránt, Lengyel Tóth Krisztina, Magvető, Bp., 2000, 543.
4 Szalay Lajos (1909–1995) grafikus. A vers és a rajz együttes megjelenése: Szabó Lőrinc–Szalay Lajos: Tizenkét vers – tizenkét rajz. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Bp. 1943. Ld. a Dokumentumokat.
5 Dr. Máday István, marosi (1979–1959) Vékesné Korzáti Erzsébet életében meghatározó szerepet játszott: az ő vezetésével autodidaktaként nőtt fel kistisztviselőből gyermeknevelővé és életmentő hőssé a háború idején. A Prágai Német Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Bécsben személyesen is kapcsolatba került Alfred Adlerrel, csatlakozott a megalakuló Pszichoanalitikus Társasághoz, majd az Adler és Sigmund Freud közötti szakítás után Adler köréhez tartozott. Részt vett az 1927. nov. 2-án a Magyar Individualpsychologiai Egyesület létrehozásában, melyet hivatalosan 1950. máj. 31-én szüntettek meg; az alapítástól a megszüntetésig Máday István volt az elnöke. Vékesné Korzáti Erzsébet fokozatosan beépült a Magyar Individualpsychologiai Egyesület életébe. Máday Vékesné Korzáti Erzsébethez írott megmaradt levelei az asszony sorsdöntő lépéseinek inspirálói: az ő közbenjárására helyezkedett el nevelőnőként; az ő ötlete volt a zsidó gyermekek mentése a háború és üldözés idején. Ld. Huszonöt év, i. m., 536. Folyóirata az Embernevelés, a vers megjelenése itt: 1934. júl.-okt. 143. Ld. a Dokumentumokat.