Vers és valóság
A Színházi Élet kért valami alkalomra verset tőlem. Általában én nem tartoztam e lap kedvencei közé. Kérésük majdnem felháborított, mikor a Magyarországnál vagy Az Est-nél telefonon megkaptam. Egész nap dühöngtem, hogy mit képzelnek: megrendelésre tudok én verset írni? 1 S az is bosszantott, hogy nem érek rá. Végül azonban épp ezekből a tiltakozó érzésekből, amelyek folyton erősödtek bennem, született meg bennem másnap reggelre egy erőteljes és majdnem szellemes dühöngés, maga a szonett. Polühümniát 2 tudvalevőleg fuvolával (is) ábrázolták. 3 Azt állítom, hogy miként a múzsáknak, nekem is Uranosz (az ég) volt az apám, 4 anyám pedig Mnemoszüné, 5 az emlékezet.
Jegyzetek
1 Az elmondottakat némileg árnyalja, hogy egy évvel korábban már küldött verset megrendelésre a Színházi Életnek, ld. A tapintáshoz c. vershez fűzött kommentárját és annak jegyzetét. A vers a lap 1935. 43. okt. 20-i, ún. 25. jubileumi számában jelent meg. (Azért jubileumi, mert elődjüknek tekintették az 1910-től kiadott Színházi Hetet.) A Színházi Élet szerkesztősége a kilenc múzsa megénekléséhez népszerű költőket kért fel, köztük Szabó Lőrincet. A további szerzők és műveik: Zsolt Béla: Klio, Somlyó Zoltán: Euterpe, Emőd Tamás: Thalia, Pünkösti Andor: Melpomene, Kosztolányi Dezső: Terpsychore, Sértő Kálmán: Erato, Karinthy Frigyes: Urania, Kemény Simon: Kalliope. Szabó Lőrinc versének pontos címe e helyen, illeszkedve a többi műhöz: Polyhymnia. Az egyes költemények Jaschik Álmos illusztrációival jelentek meg.
2 Polühümnia a görög mitológiában a kilenc múzsa egyike, valójában Mnemoszüné és Uranosz unokájának Zeusznak a gyermeke. A himnuszköltészet múzsája, neki tulajdonították a líra feltalálását (ezért ábrázolják lanttal a kezében) és segít „emlékezni”. Neve arra utal, hogy a költők az általuk írt himnuszokkal halhatatlan dicsőségre tettek szert. (Ha Uranosz nevének említése tévesztés is, az a rész, miszerint „Énnekem is az Ég volt az apám / s anyám az édes Emlékezet...” arra is utalhat, hogy Zeusz indoeurópai eredetű nevének jelentése „fényes égbolt”.)
3 Elsősorban a másik múzsát Euterpét, Zeusz és Mnémoszüné leányát, a zene képviselőjét ábrázolják kettős fuvolával.
4 Uranosz a görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője.
5 Mnemoszüné, az emlékezet istennője a görög mitológiában, Uranosz és Gaia leánya. Zeusztól szülte kilenc lányát, a múzsákat.