Pesti Napló, 1930. nov. 1. (249. sz.) 13. p.
Szövege jelentős mértékben eltér az 1932-es Pantheon-kiadásban és az Összes
versei 1943-as kiadásában közölttől: 2–4. versszak átírva, a Pesti Napló közlés
szerint:
„Babrálnak rajtam
idegen kezek;
kéz, kéz, kéz, szétszedik
az életemet;
jönnek hűs árny-kezükkel
mult századok,
még az sem vagyok igazán,
ami vagyok.
Jön a szerelem
kíváncsian, és
bukás, kísértés, kényszerek
s kétségbeesés;
s mint gyermek törli a lepkeszárny
szivárványmosolyát,
megfognak és ujjukra tapad
rólam az ifjúság.
Megrohan a
gond, perceimen
osztozni, s a munka s a pénz,
százkezű gyötrelem:
kezek vihara motollál
felhőt körém:
mind préda vagyunk
s ki lehet szökevény?”
végső változat:
„Forgat a bolond, nézeget
és csavar ide-oda;
bent régmúlt századok árnya jár
vagy még a bestia;
a sok titok, amiből a jelen
kint és bent összeállt,
szerkezetemben működik
és figyeli magát.
Forgat a kiváncsi százkezű
és út se be, se ki;
törnek, rángatnak, tiltanak
a bolond kezei,
s mint gyermek törli a lepkeszárny
szivárvány-mosolyát,
szörnyeteg ujjára tapad
rólam az ifjuság.
Romboló kezek mindenütt,
pénz, munka, szerelem;
hány kéz szed szét és hány parancs
rendelkezik velem!
Kezek szélvésze motollál
örvényt körém:
mind préda vagyunk
s ki lehet szökevény?”;
Pesti Napló-közlés 44–45. sora:
„Rab lelkünk teszi és
eszi, ami undorít;”
végső változat:
„Megtesszük mind, amit akarsz,
akárhogy undorít.”;
43. sorban: „akarod” helyett még „akartad”; 46. sorban: mondatkezdet, „Kezem” –
így nagy betűvel; 49. sorban „élvezed” helyett még „akarod”.
