Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Mikor 1926-ban Az Estnél nekem felmondtak, noha Mikesnek a veje voltam, ¹ amin sokan külön elbámultak, akkor körülbelül másfél évig rendszeres alkalmaztatásom nem volt. Verseket és kisebb-nagyobb cikkeket azonban Az Estbe és a napilapokba írtam. Körülbelül egy év múlva a főszerkesztő (Miklós Andor) újra meghívott a lapjaihoz. Felmondásom naivabb vidéki barátaim közt nagy felháborodást keltett; pl. Kardos Pál ² Debrecenből úgy minősítette az esetet, hogy „ilyen botrányos dolog nem történt azóta, hogy a debreceni kollégium Csokonait kicsapta”. Sebestyén Arnold vezérigazgató ³ a felmondással egyidejűleg egy nagy irodai Yost írógépet adott nekem, hogy „legyen munkaeszközöm a kenyérkeresethez”. ⁴
Ez az esemény volt a versnek ki nem mondott háttere. Klára akkor épp az újságírók visegrádi üdülőtelepén nyaralt a 2-3 éves Kisklárával. ⁵ Oda mentem ki hozzá a rossz hírrel, hogy nincs biztos jövedelmünk többé. Ebből idézem vissza, hogy a vonat – amely Nagymarosra vagy Vácra vitt – az innenső Duna-parton futott, és az út végét hajón vagy csónakon kellett megtennem. Emlékszem, senkinek nem vallottam be (gőgből) a megbántottságomat, azért volt olyan zsúfolódó a megérkezés előtti percek tartalma: tudtam, hogy Klárával szemben őszinte lehetek a fájdalmamban. A három szerkesztőségből akkor egyszerre mintegy 90-100 alkalmazottat raktak ki.
Ennek az évnek karácsonyán küldte nekem, kissé expiálásul is, Miklós Andor azt a Rippl-Rónai-portrét rólam, amely most a Volkmann utcai lakásomban lóg. A képet különben a mester 1924-ben csinálta rólam Kaposvárott, ⁶ ahová villájába, a Rónai-villába meghívott. ⁷ Már mondtam, hogy régi, centráli barátság fűzött hozzá. A képet február–március táján festhette, a szabadban. Ahogy azt különben a megfelelő vers a Tücsökzenében elmondja. A pasztellt Pesten fejezte be hónapok múlva, a gellérthegyi műteremházban, ahol lakott. Nekem olcsóbban eladta volna, mondta is, hogy gyűjtsek rá pénzt, de Miklós Andor, aki a közelében lakott, megelőzött. A kép engem boldoggá tett, ma is nagyon szeretem.

Jegyzetek

¹ Felesége Mikes Klára, Mikes Lajosnak Az Est-lapok irodalmi rovatai szerkesztőjének leánya.

² Kardos Pál (1900–1971) irodalomtörténész, tanár.

³ Sebestyén Arnold (1883–1930), újságíró, lapkiadó, 1910-től Az Est-lapok kiadó hivatali igazgatója, majd Az Est-lapok vállalatának igazgatója. Tevékenysége elsősorban a lapterjesztés és a hirdetési üzlet megszervezésére irányult. 1926-ban, amikor Az Est-lapoknál racionalizálás címén több újságírót elbocsátttak, Szabó Lőrinc is erre a sorsra került, jelentősebb végkielégítéshez is jutva. Ugyanakkor a lap lehetővé tette, hogy gyakori szerepléssel, nemcsak versekkel, de kritikákkal, színházi beszámolókkal, színes jegyzetekkel gyakran szerepeljen, és ezzel jelentősebb keresethez juthasson. Ebben hangsúlyos szerepe lett Sebestyén Arnoldnak. Búcsúzó látogatásáról 1926. július 14-ikén imigyen számolt be feleségének: „Kedves Klára, már megint bosszantom, gépen írva levelet, de most az alkalom – remélem – megenyhíti bosszankodását; ezt a pár sort ugyanis csak azért írom, abból az alkalomból, hogy megkaptam végre régóta kívánt írógépemet, és szeretném, hogy maga is lássa, még mielőtt hazajön, legalább a betűformát. Én már tegnap délután óta élvezem, gyakorlom magamat az írásban, s némileg úgy érzem magamat, mintha önként és újból beállottam volna első elemistának. De azt hiszem, elég gyorsan fogok emelkedni az osztályok lépcsőjén, s különösen szorgalomból mindig kitűnő osztályzatot fog adni nekem a YOST istene. Jó gép, persze használt, tisztításra is szorul, de megér így is hárommilliót, esetleg négyet. A direktornak nagyon tetszhetett a kérésem, realitásom egyik bizonyítéka; azért édesítette a búcsút egy írógéppel.” (Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1921–1944), s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp., 1989, 224.)

⁴ Ezt követően évekig ezen a kurzív betűtípusú írógépen írt Szabó Lőrinc. Ez az a kurzív betűs írógép, amellyel az elkövetkező évek műveit készítette, és levelezését folytatta, benne az általa 1927-ben szerkesztett Pandora című folyóirat szervezési munkáit. A gép sajátos betűtípusa utóbb a filológiának is nagy hasznot hajt, ugyanis időmeghatározásra teszi alkalmassá a költő gépiratait.

⁵ Szabó Lőrincné Gizellatelepen nyaralt leányával Kisklárával és nővéreivel Mikes Margittal s Iluval. Ide írta Szabó Lőrinc előbb idézett levelét.

⁶ Vagy tévedett egy évet Szabó Lőrinc Rippl-Rónai József (1861–1927) pasztelljének keletkezését illetően, vagy esetleg a kép budapesti befejezésére emlékezett. Felesége 1921–1924-es naplójának bejegyzése szerint: „Kisklára 1923. április 8-án született. […] Mikor szültem […] vesemedence-gyulladásom is lett. 40°-os lázzal feküdtem. De Lőrinc közben elutazott 3 napra Kaposvárra Rippl-Rónaihoz, mert éppen akkor ült neki modellt.” (Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1921–1944), s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp., 1989, 620.) Kabdebó Lóránt kutatása szerint: „Erről például 1944-ben, már a német megszállás idején egy finn lapnak adott interjújában is hangot adott. Az újság kiadója törölte ugyan a megjelent szövegből, de az általam látott, és könyvemben [Szabó Lőrinc »pere«, Argumentum, Bp., 2006., 292.] fényképen közölt megsárgult gépirat megőrizte az Uusi Aura 1944. április 30-i száma részére készített szöveget: »Aki maga nem zsidó, annak zsidó barátja, szerelme vagy mondjuk zsidó jótevője van azok között, akiknek hordaniuk kell a sárga csillagot – figyelmeztetett egy ismert író. Minden ember jó valakihez, így például én is ajándékba kaptam egyszer egy zsidó kiadótól azt a festményt, amelyet egy híres festőművészünk festett rólam fiatalkoromban, s amelyet én sohasem tudtam volna megvásárolni magamnak.« (Kabdebó Lóránt: Nem ér a nevem? [Lengyel András A mindennapok szemüvegkészítői című könyvéről], Palócföld, 2013/4. 58., 59–60.)
 

⁷ Valójában Róma-villa. Kaposvár külterületén, a Róma-hegyen található (nem Roma-hegy, ilyen alakban csak az 1852-es kataszteri térkép és Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteménye említi, az ún. színes birtokvázlat és az 1967-es Helységnévtár adata megegyezik a népnyelvi alakkal: Róma-hegy). Kapcsolatáról Rippl-Rónaival ld. még a Föld, erdő, isten X., Mondják hogy szép, és a Tücsökzene 266. Rippl-Rónai című versét, s azzal kapcsolatosan elmondottakat.