Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Az Egyetemi Nyomda Kossuth Lajos utcai könyvkereskedésében Lányi üzletvezető barátom kért,[1] hogy szerkesszek egy kis naptárt, és hogy magamfajta emberektől szerezzek bele kéziratot. A volt Pandora című folyóirat munkatársaiból és egyéb barátaimból napok alatt összeállt a kis alkalmi gárda, és elkészült a Bibliofil Kalendárium.[2] Magamtól ezt a friss verset vettem bele. Verset írt még Illyés Gyula, én fordítottam William Blake-nek a Tigrisét, novellát közölt Gelléri A. E., Pap Károly és mások. A versben könyvélményeimnek örvendek, könyvtársamnak örülök. A befejezés nyilván arra céloz, hogy az elalvás előtti olvasmányok álom közben is tovább hatnak. Igyekeztem nagyon kézzelfoghatóan kifejezni a szellemi gyönyörködéseket. S most látom, hogy a szerkesztőséget is védelmezem némileg: „bár talán még az is hasznos lesz valahogy!”

Jegyzetek


[1] Az 1927-ben alapított Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Könyvesboltja (IV. Kossuth L. u. 18.) kiadóként is működött; részben a cég jegyzi az 1938-ban megjelenő Harc az ünnepért kötetet is, melyben a vers megjelent. Lányi üzletvezető: Lányi Ottó (1903–1976) kiadói igazgató. 1924-től a budapesti tudományegyetemen öt szemeszteren át magyar–angol szakos hallgató volt. A 30-as évek elejétől volt a könyvesbolt vezetője. 1944-ben munkaszolgálatos Borban. 1945-ben hazatért és az Egyetemi Nyomda cégvezetője lett. Mint a Külföldi Könyvbeszerző Szövetkezet igazgatójaként jelentős szerepe volt az 1950-es évek könyvkiadásának és könyvkereskedésének megszervezésében. 1948-ban az Akadémiai Kiadó igazgatójának nevezték ki. 1950-ben alapította meg a Mezőgazdasági Kiadót, amelynek igazgatója, 1955-től a Mezőgazdasági Könyvtár igazgató-helyettesi tisztét töltötte be. 1956 után a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója nyugdíjazásáig (1964). Európai kapcsolataiból jelentős volt Garcia Lorcával folytatott levelezése. A Bibliofil Kalendárium ötlete valójában Bisztrai Farkas Ferenctől ered. Ld. a következő jegyzetet.

[2] Szerkesztette Szabó Lőrinc. Bibliofilia-kiadás, Budapest, 1933. (valójában 1932 decemberében jelent meg) 77 p.  A szedés és nyomás a Helikon-Bíró-nyomda R. T. munkája. „...az 1933-as évre szóló Bibliofil Kalendáriumot Bisztrai Farkas Ferenc ötlete alapján Szabó Lőrinc szerkesztette és válogatta. A világirodalmi idézetekből és a Nyugat második nemzedékének írásaiból válogatott antológia a bibliofiliáról és az olvasásról kínált élvezetes idézeteket. Az ízlésesen kiállított, pehelypapíron készült (12x13,5 cm) zsebkönyvet a korszak neves grafikusainak, művészeinek illusztrációi tették még élvezetesebbé. – Szabó Lőrinc egyébként a reklámot éppoly fontosnak tartotta a könyvkiadásban, mint a könyv belső tartalmának és ízléses kiállításának összhangját. Az irodalom propagandájáról című 1932. szeptember 11-én írott cikkében a Pesti Naplóban azt fejtegette, hogy Magyarországon az olvasás élvezete és hasznossága nem kap megfelelő reklámot. A könyvkiadás és könyvpiac fellendítését csak egy szisztematikus nevelő- és propagandaakció keretében látta megvalósíthatónak, a szerzőkkel, kiadókkal és könyvkereskedőkkel összefogva: »Kultúra és irodalom nálunk még sohse kapott igazi üzleti reklámot. Pedig, részben, a kultúra is üzlet; üzlet annak, aki terjeszti, öröm és további üzletlehetőség annak, aki megszerzi.« A biblofilia, a modern magyar irodalom és az olvasás élvezete az 1933-as Bibliofil kalendáriumban valódi reklámot kapott. A könyv kalendárium jellege és tematikája egy szélesebb olvasórétegnek kínált propagandát.” (Farkas Judit: Bisztrai Farkas Ferenc és a bibliofil könyvkiadás: Adalékok a két háború közötti magyar könyvkultúra történetéhez, Korall, Társadalomtörténeti folyóirat, 2002. dec., 172. interneten, Bisztrai Farkas Ferenc és a bibliofil könyvkiadás: Születésének századik évfordulójára címmel: a www.szabolorinc.hu Tanulmányok / Előadások között.)

A kötet borítója előzéklapjai és címoldala

A bibliofiliáról és az olvasásról kínált élvezetes idézetekből

Szabó Lőrinc vers a kötetben

A kalendárium szerzői a Pandora belső magja valamint az utóbb baráti körükbe kerülő Illyés Gyula és Halász Gábor. Tartalma: Kalendárium: Idézetek a könyvről, Pap Károly: A mosoly, Medveczky Jenő illusztrációival, Bortnyik Sándor rajza, William Blake: A tigris, Szabó Lőrinc fordításában, Sárközi György: Álarcosbál, Erdélyi József: Őszi álom, Kodolányi János: Katicabogár, Illyés Gyula: Jön az ősz, Gelléri Andor Endre: A vándor, Szőnyi István illusztrációival, Szabó Lőrinc Szümpozion, Halász Gábor: A kritikáról.

Tartalomjegyzék

Medveczky Jenő rajzai

Bortnyik Sándor rajza

Szőnyi István illusztrációi Gelléri Andor Endre A vándor c. elbeszéléséhez

A kötetnek a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárában található példányán a következő jellemző, a közös vállalkozásra utaló Halász Gábor dedikáció található: „Rédey Tivadarnak baráti szeretettel ajánlom ezt a társasházat.”