|
Éhes vagy, etetlek, agyam, egyél, egyél: étel és ital van a könyvben, rokoni hús, rokoni vér. Terülj-asztalkám és gyümölcskert a könyvtár sok dús polc-sora, egyél, jó barátok között vagy s nemes kéj ez a lakoma! Persze, rab voltál mostanában, követ rágtál és salakot: pénzért dolgoztál!… (bár talán még az is hasznos lesz valahogy!), s nagyon elfoglaltalak én is, a test, sok durva földi vágy… Mindegy, most ráérsz, s a gyönyörtől szinte nyalogatod a szád. Egyél csak, bár látnom lehetne, hogy tömöd meg a gyomrodat, hogy születsz ujjá!… Ugye, izlik minden korty és minden falat? Ugye, izlik a szellemekkel ez az égi szeretkezés? Megszívod magad, s ez a munka, ez neked áldott pihenés. Pihenj hát, s frissülj! Nekem is jó, ami teneked élvezet: megtelsz boldog, rest nyugalommal aztán behunyod a szemed, én meg lecsavarom a lámpát: elalszunk… Már fáradt vagyok… Álmodunk, és belső egünkön kigyulladnak a csillagok. |