Grand Hotel Miramonti





5




10




15




20




25




30




35




40




45




50




55




60




65
Sárbasüllyedt síkok fölött,
a nap s a fürgébb
levegő túlvilági
magaslatán
a barbár hegytető elegáns
palotájában,
függőleges sinek acél-
törvénye szerint, hintázó emeletek
előtt, suhog a zümmögő
lift
és benne egyenruhás
hódolat hozza-viszi
a kényes nőket, elegáns urakat,
bonyolítja a szörnyű
palota titokzatos
anyagcseréjét, ragyogó
termek és halk hálószobák
között, fel-alá,
bezárva őket a zümmögő
buvárkockába, melynek
üvegén hüvösen átdereng
a fölhasitott emeletek
tengerfenék-ringása, – a lift
csak hordja a husokat, különös
virágokat, csak hordja a drága
bőröndöket, frakkos urak
zsebében mágikus
lapjait a pénznek, elfinomult
szükségleteit a testnek,
csak hordja az elfinomult
sok testet, a roppant
üzem táplálékát, a lift
csak hordja, függőleges
sinek acéltörvénye szerint
suhogva fel-alá,
pompázó terheit, – – és
útjába csodálatos
törvények parancsa szerint
bekötnek a tülkölő
országutak, belefutnak a
boldog vonatok, mialatt
észrevétlen dolgoznak a pénz
rejtelmes messziségekig
ereszkedő szívócsövei és
megindulnak a sárbasüllyedt
sikságok, távoli tanyák,
vetések, gyártelep, alázatosan
fuldokló vér s a munka, hogy
ezer átlényegülés után
mind fölszívódjanak és
sertéscomb és fiatal
lányhus egyformán jusson a
roppant üzembe és
a magába bebörtönözött
liftben az egyenruhás
hódolat tovább
ringhasson a fölhasitott emeletek
között s tovább keringjen a vér
az elvarázsolt testben, fönt, a hegy
tetején, a fürgébb
levegő s a fény túlvilági
magaslatán, ahol
élő arany sugarakban
ragyog a megvetett s kifosztott
nyomorfekete világ
ég s föld között lebegő koronája.