A kötetről
A
Fény, fény, fény c. kötetnek egy, Szabó Lőrinc utólagos személyes
bejegyzéseit tartalmazó példánya arról tanúskodik, hogy a költő harmadik
verseskönyve az „1924 jan. – 1925 szept.” közt keletkezett verseket tartalmazza.
Ekkor már több mint két éve, hogy Az Est-lapok belső munkatársaként rendszeres
jövedelemmel rendelkezett. Ugyanakkor kimerítette a mindennapi robot, a
munkahelyi kötöttség pedig a szabadság elvesztésének a tudatával is járt. Mint
szerkesztőnek gyakran közölték a verseit a konszern lapjai, és a fenti időszak
alatt kizárólag Az Est-ben, a Pesti Naplóban vagy a Magyarországban publikált,
miután munkatársi kapcsolata a Nyugattal több mint fél évvel korábban megszakadt.
Ennek a költészete fejlődését meghatározó otthonnak a kialakításában jelentős
szerepe volt Mikes Lajosnak, aki 1923 tavaszától kezdi szervezni Az Est-lapok
irodalmi rovatát. Programjának egy jelentős pontja, mely Szabó Lőrinc későbbi
pályáját tekintve igen meghatározó, a fiatal tehetségek támogatása. Az infláció
idején a konszern viszonylag jól megfizette a közölt irodalmi alkotásokat, s a
lapok szerzői honoráriuma a szerkesztőségi fizetéssel együtt biztos megélhetést
nyújthattak a munkatárs írók számára. (Az írók nagyfokú támogatásáról
tanúskodnak Mikes utalványozó könyvei, melyek közül fenmmaradtak az 1923.
április 28 és 1924. június 30. közötti időszak kimutatásai. Szabó Lőrincnek
például az 1923 végén átvett versekért még nyolcvan-nyolcvanezer koronát
fizetett, 1924. március 7-én már százötvenezret, május 12-én kétszázezret,
június 14-én pedig kétszázötvenezret adott egy-egy versért. Tehát az infláció
menetét meglehetős érzékenységgel és azonos ütemben követte a honorárium
emelkedése. Ld. Kabdebó Lóránt:
Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi,
Bp. 180–181. Ld. még PIM Kt. V 2179/243.)
A stabilabb anyagi helyzet tette lehetővé Szabó Lőrinc számára a külföldre
utazást: 1924. július 10–22. között Ausztriában és Észak-Olaszországban, 1925.
augusztus 2–18. között pedig feleségével Olaszországban utazgatott. Körútjai
során szerzett élményeihez kötődik a
Fény, fény, fény jónéhány költeménye,
és ebben a kötetében jelenik meg, későbbi költészetére is jellemzően, az utazás
mint téma. 1925. augusztusi genovai tartózkodása ihlette a kötet legnagyobb
szabású, az
Óda a genovai kikötőhöz c. négy tételes versét.
Újságírói működése is meghatározta verseinek tematikáját, költészetének jellegét,
mivel ekkor kezdte el riporteri országjárását, s ezeknek a felfedezőutaknak a
hatása közvetlenül is jelentkezett a kötet verseiben
(Ima a repülőgépen [H-MAC
A], Repülőgép az Alföldön, Újsághírben a végtelen). Versihlető élménye több
esetben publicisztikájában is megjelent
(Búcsú Avelengótól, Embertelen szépség,
Szélcsöndes ormok, Ima a repülőgépen [H-MAC A]) és majd az is megtörténik,
hogy verse később egy prózai írássá teljesedik
(Egy eltűnt városban).
Ebben az időszakban kezdett el fordítani a színpad számára. 1924. április 11-én
mutatta be a Renaissance Színház Georg Kaiser
Asszonyáldozat c. művét az ő
magyarításában. A Magyarország 1924. június 29-i számában terjedelmes, addigi
pályáját bemutató nyilatkozata jelent meg. 1924 december közepén kezdődött
kapcsolata Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel, mely huszonöt évig tartott.
A kötet verseinek a keletkezése idején mélyült el ellentéte Babits Mihállyal.
Babits első nyilvánosságot kapott, Szabó Lőrinctől való eltávolodására utaló
nyilatkozata az az interjú, mely a Magyarország, 1923. december 8-i számában
jelent meg. Egy nem sokkal későbbi cikkének több kitétele pedig negatívan
illette az ifjú költőt. (
Fiatalok, Nyugat, 1924. február 1., 160–166.)
Kapcsolatuk megromlásának lelkiállapota ihlette a
Kihívás (Nap, idd ki, idd ki
a szemeimet!) és a
Szegénynek lenni s fiatalnak c. verset. Ugyanakkor a
Babitshoz viszonyulásának ellentmondásosságára különös módon utal az a
megjegyzés, miszerint ekkori költészete vélt kudarcának az okát éppen abban
látja, hogy nélkülöznie kellett egykori mestere útmutatását és véleményét: „...sajnálnom
kell, hogy ő, akivel már nemcsak szellemileg lehettem együtt, húszas éveim
elejének nagy fordulója, erőszakos »lázadása« idején nem maradhatott olyan
jótékony vezetőm, mint amilyen elindítóm volt, amikor saját világom önálló
kiépítéséért bizony helytelen és túlzó keresésekre kényszerítettek az ösztöneim.”
(Szabó Lőrinc:
Könyvek és emberek az életemben = Uő:
Emlékezések és
publicisztikai írások, szerk., jegyz., utószó Kemény Aranka, Osiris, Bp. 2003,
399.)
Szabó Lőrinc ekkori lelkiállapotát, Rába György szavával élve, a „lázadó
vágyakozás” jellemezte leginkább, szabadulni akart a mindennapi egzisztenciális
korlátok közül, nem akart „ülni a kényszerek rabpiacán”. (Rába György:
Szabó
Lőrinc, Akadémiai, Bp., 1972, 42.) A kitörés vágya pedig megidézte számára a
természeti lét végtelennek feltételezett örömeit. Magát a természetet egy
mindent magával ragadó körforgásnak látta és láttatta, melyben a személyiség
kozmikus méretűvé tágul. Azonban a természettel való kapcsolat nem hozott
számára megnyugvást, nem oldotta fel létezése diszharmonikus voltát. Ez már a
valósághoz való viszonyának és ezzel együtt költői felfogásának változására is
utalt. Alapállása az expresszionista attitűdöt idézi, kitörni az egyéni és a
társadalmi lét korlátai közül, megjelenítve a környezet leplezetlen realitását
is, és ezáltal a társadalommal való szembenállásába belejátszott az emberekkel
szembeni idegenségnek a távlata.
Az idegenség élménye jelenik meg a kötet ún. utazás-verseiben is, melyeket
Kulcsár-Szabó Zoltán a következőképpen jellemzett: „Ami (vagy aki) az ilyen és
hasonló utazásversekben mindemellett hiányként jelenik meg, az a
másik: az
én kiterjedése, érzékeinek meghosszabítása vagy felfokozása, túljutása önnön
határain paradox módon mégsem nélkülözi a magány bezártságát, amit nemcsak az
nyilvánít ki, hogy az emberi lények rendre hiányoznak a turisztikai
spektakularitások közül, hanem például a
Fény, fény, fény azon darabjai is,
amelyek (
Marmoláták és Latemárok; Balaton, vakáció stb.) az utazó magányát,
»idegenségét« panaszolják...” (Kulcsár-Szabó Zoltán:
Utazás, gyerekek, Kelet
= Uő:
Tükörszínjátéka agyadnak: Poétikai problémák Szabó Lőrinc
költészetében, Ráció, Bp. 2010, 115.) Az utazás, a helyváltoztatás, a távoli
úticélok kísértése, a sebesség a költői én „jellegezetesen expresszionisztikus
dimenziótágulásának síkjain” (
Uo., 114.) fejeződik ki.
A kötet stílusának jellegzetessége, hogy a költő a kozmikus erők
határtalanságát, az utazás élményét, végtelennek megnyíló természeti közeg
hatását új nyelvi eszközökkel fejezte ki. A költő nyelvhasználatában
meg-megbomlott a szintaxis, a kiegyensúlyozatlan lélek látomásos
valóság-idézésének engedve. Jónéhány versének nyelvszemléletét meghatározó elv:
a káosz megjelenítése a káosz eszközeivel. Ez az új nyelvi eszmény, már élesen
különbözik attól, mely a
Föld, erdő, isten verseit meghatározta. Költői
képei elsősorban nem leíró jellegűek, hanem közvetlen hatást keltőek, elsőrendű
funkciójuk, hogy ugyanazt a feszültséget élje át az olvasó, melyet a költő a
személyes élmény által. Ezzel összefüggésben költészetének énközpontú világát
alapvetően meghatározta mindenkori hangulata, ezért a személyes élmények
egymásutániságának az esetlegessége révén jelennek meg a valóság elemei. De
ahogyan Rába György megfogalmazta: „Mindez mégsem tipikus avantgarde költészet.”
(Rába György:
I. m., 45.)
Fény, fény, fény expresszionizmusa a
klasszikus hagyományon átszűrt modernség, mely sokban különbözik a Kassák Lajos
és köre által közvetített avantgardizmustól. A versmondat széttagolása
formabontásra vall, ugyanakkor a szabadversek aránya kicsiny a kötet összes
költeményéhez viszonyítva. A nyelvi újszerűség nem jár együtt a versforma
kötöttségeinek a megbontásával.
A
Fény, fény, fény versei keletkezésének az idején Szabó Lőrinc sajátos
expresszionista törekvése felelevenítette a korábban megtagadott Ady-hatást is,
melyet Ignotus Pál kortársi kritikájában is szóvá tett. Magától értetődőnek
tartotta ezt, mivel „a saját végtelenségét és erejét éneklő kozmikus büszkeség
frazeológiáját a magyarban Ady teremtette meg, s azóta önkéntelenül az ő
stílusába siklik minden költő, aki ennek a lélekállapotnak ad kifejezést.”
(Ignotus Pál:
Fény, fény, fény: Szabó Lőrinc új verseskönyve, Nyugat, 1926.
I. 455.) Ezt az Ady ihlette költői magatartást idézte Szabó Lőrinc
öninterjújában is: „Oly meztelenül mutatkozik előttem az ember, hogy máris
szertefoszlott az a csillogó, hazug ruha, amelybe a kifogyhatatlanul változatos
valósággal igazi érintkezésbe jutni nem tudó otthoni szegénység öltöztette
gondolatvilágomat. – Nagyszerűnek, hatalmasnak, gyönyörűnek tartom a világot, a
valóságot – a szépség csak egy része a valóságnak – és azt hiszem, ezt az
óriási, exaltált való-világot (melybe a szellem, érzés és gondolat is
beletartozik) kötelességem magamon át minél teljesebben kifejezni.”
(
Magyarország, 1924. jún. 29. [128. sz.] 7. p.; kötetben: Szabó Lőrinc:
Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, szerk., jegyz., utószó, életrajz
Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 79.) Ezt az Adyhoz való
megtérést némiképp motiválhatta meghasonlottsága Babitscsal is. Tíz évvel
későbbi visszatekintésében az Ady-féle költői magatartás mintáját negatíven
értékelte: „A múló befolyások nagy része (például Adyé) nálam káros volt.”
(Szabó Lőrinc:
Könyvek és emberek..., i. m., 399.)
A kötet verseiből kitűnik, hogy a természet és a technika felett támadó
önfeledtségében az emberi alkotókedv határtalanságát is átélte. Sőt, magát az
expresszionizmust is mint a technikai világ költészetét határozta meg ekkor,
1925 januárjában előadást tartva a soproni Frankenburg-kör estélyén: „...meg
kell teremteni hát a gépek, a technika, a fejlődés poézisét is. Ez az új poézis
az expresszionizmus.” (Szabó Lőrinc:
Vallomások, i. m., 81.) A technikai
változások iránti csodálata társadalomkritikai magatartással párosult. Ez a
kettősség figyelhető meg a kötet legnagyobb szabású költeményében az
Óda a
genovai kikötőhöz c. költeményében, mely egyszerre az emberi teremtőképesség
himnusza, s ugyanakkor pontos látlelete a pénz világokat mozgató
mechanizmusáról.
Szabó Lőrinc már idézett 1924. júniusi nyilatkozatában alacsonyrendűnek tartotta
a tisztán impresszionista művészetet, illetve egyszerre határolta el magát a
Nyugat nagy nemzedékétől, a lírai megújhodás jegyében tíz-tizenöt évvel korábban
meginduló „dekadens-impresszionista lírai áramlat”-tól és a magyarországi
avantgarde-tól, a „különleges modernebbnek látszó, de gyökértelen irányzat”-tól
is. Az öninterjújában vázolt idea jegyében fogant kísérletként tartható számon
harmadik kötete.
A kötet elsőként publikált darabja, a
Mit kaptam én még a világtól? (az
átdolgozás utáni
Utazás háború után) 1924. jan. 6-án jelent meg Az Estben
(11. p.); az utolsó, a
Repülőgép az Alföldön ugyancsak Az Estben, 1925.
szept. 13-án (9. p.). A
Fény, fény, fény c. kötetnek a család által őrzött
házipéldányában található bejegyzés, miszerint az 1924 januárjától 1925
szeptemberéig írt verseket gyűjtötte össze a költő nem egészen pontos. Mikes
Lajos fent említett utalványozó könyvének tanúsága szerint „áthozat 1923-ból”
megjegyzéssel 9 vers szerepel. Január 2-i kifizetési dátummal:
Ölelj meg, ölj
meg, Istenem, Nem ülni a kényszerek rabpiacán, Mit kaptam én még a világtól?;
január 10-i kifizetési dátummal:
Tüzek csengői, lila csóvák, Óh, Nizza!
tenger, arany fövény, És lerogyok az indulás küszöbén; január 19-i kifizetési
dátummal:
Sikolts, gejzir! Tavasz! Égbetörő!, Legázolt kilométereken át,
január 28-i kifizetési dátummal:
Nap, idd ki, idd ki a szemeimet! Ezek
bekerültek a kötetbe is. Tehát ez a 9 darab már 1923-ban elkészült, azonban már
csak 1924-ben kerültek kifizetésre és jelentek meg. (Ld. PIM Kézirattár, Mikes
Lajos pénztárkönyve, 1923. ápr. 28. – 1924. jún. 30. V 2149/243. 35., 48. p.)
Egy régebbi keletű, 1922-es vers is szerepel a kötetben:
Balaton, vakáció.
Öt vers a kötet nyomdába adásáig nem jelent meg, ezért a kötet (a család
tulajdonában lévő) „nyomdai kézirat”-ában nem a lapkivágatuk szerepel, hanem
négy esetben kézírásos tisztázatuk:
De a nő, jaj, megszomorít (Ima, a nők
ellen), Távoli kürtök (Az Örömhöz), A hülye szolga szól: (A hülye szolga szól),
Óh élet, iszonyú csatatér! (A húnyt szem balladája). A kötet szerzői
példányában e versek keletkezési dátuma 1925. A
Szétlőtték a páncélvonatot
(Klió) szövege pedig hiányzik, azt már a nyomdai kézirat leadása után
illeszthette a költő az anyagba.
A címlapon kiadás éveként 1926 olvasható, de a kötet valójában már 1925-ben
megjelent. Szabó Lőrinc minden alkalommal 1925-re datálta a
Fény, fény, fény
megjelenését, ez az évszám szerepel
Összes verseinek 1943-as, definitívnek
számító kiadásában is. A róla szóló első recenzió már 1926. január 10-én
megjelent. Mi Szabó Lőrincet követve nem a címlapon feltüntetett év alapján,
hanem a tényleges megjelenési évet figyelembe véve említjük a Kultura-féle
kiadást.
Kéziratok az MTA Könyvtára Kézirattárában
Ms 2270/16.
Avelengo. [
Búcsú Avelengótól. Első megjelenése
Avelengo
címmel: Az Est, 1924. júl. 27. Némileg eltér Az Est-béli közléstől és az 1925-ös
Kultura-kiadásban közölttől.] Fogalmazvány, áthúzott majd átírt részekkel, 3 f.
A f. 3v.-n Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 2270/17.
Erdők lehellete, néma láz. [
Szerelmes erdő. Első megjelenése
Az erdő bírkózik velem címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 12. Szövege
majdhogynem megegyezik a Pesti Naplóbéli és az 1925-ös Kultura-kiadásban
közölttel.] Fogalmazvány, 2 f.
Ms 2270/18.
A hülye szolga szól. [Szövege az 1925-ös Kultura-kiadásban
közölthöz képest is variáns.] Fogalmazvány, 2 f.
Ms 2270/19.
Óda a genovai kikötőhöz. [Az 1925-ös Kultura-kiadásban való
megjelenése után keletkezett kézirat, szövege a korábbi és a későbbi közlésekhez
képest variáns.] 8 f.
Ms 2270/20.
Óda a genovai kikötőhöz. [A kötet megjelenése előtt keletkezett,
és szövege az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel majdhogynem megegyezik, a IV.
rész nincs szakaszokra tagolva.] 6 f.; a f. 6v.-n Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 4650/14.
Ujsághírben a Végtelen. [Első megjelenése: Az Est, 1924. szept.
28. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös
Kultura-kiadásban közölttel, eltérő központozással.] Fogalmazvány, javításokkal
1 f.
Ms 2276/36.
Álarc mögül. Gépirat. [
Új versek, régi dallamok. IV.
Összeállítás a
Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az Új Idők
számára. 1943. Szövege megegyezik az 1943-as
Összes verseiben közölttel.] 1
f.
Ms 2276/36.
Fény. Gépirat. [
Új versek, régi dallamok. IV. Összeállítás a
Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az Új Idők számára. 1943. Szövege
megegyezik az 1943-as
Összes verseiben közölttel.] 1 f.
Ms 2276/36.
Szökj lélek. Gépirat autográf javításokkal. [
Új versek, régi
dallamok. IV. Összeállítás a
Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az
Új Idők számára. 1943. Szövege megegyezik az 1943-as
Összes verseiben
közölttel.] 1 f.
Kéziratok a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában
2011.4.5.
Repülőgép az Alföldön. [Első megjelenése: Az Est, 1925. szept. 13.
A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös
Kultura-kiadásban közölttel.] Töredék, a vers utolsó két versszakának
tisztázata, 1 f.
V. 332.
Szegénynek lenni s fiatalnak. [Első megjelenése: Pesti Napló, 1925.
máj. 31. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös
Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat, javításokkal; a lap szélén nyomdai
utasítás és Szabó Lőrinc megjegyzése: „P. N. vasárnap”. 2 f.
V. 335.
Óda a genovai kikötőhöz. [Első megjelenése: Magyarország, 1925. aug.
30. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös
Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat, a lap szélén nyomdai utasítás és Szabó
Lőrinc megjegyzése: „Vers vasárnapra”. 2 f.
V. 819.
Isten. [
Mind-Egy, I-II. Első megjelenése
Isten címmel: Pesti
Napló, 1925. júl. 26. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege
megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat javításokkal, 2 f.
Kultura-kiadás (1925) nyomdai kézirata
Magántulajdon. A kötet nyomdai kéziratának lapjait utóbb Szabó Lőrinc bekötette;
a kötés során a lapokat körbe vágták, így néhány esetben maga a kézirat szövege
is hiányossá vált. A címoldal szövege Szabó Lőrinc kézírásával, a felső sarokban
szintén az ő kézírásával: „Klára”. Kiadás tervezett helyének és idejének
megjelölése: „Budapest, Franklin Társulat, IV. Egyetem u. 4., 1926.” Az egyes
lapokon újságkivágatok, újságkivágatok autográf javításokkal felragasztva, ill.
kéziratok. A lapok Szabó Lőrinc által ceruzával beszámozva, összesen 67 f. A
nyomdai kéziratból hiányzik a
Szétlőtték a páncélvonatot (Klió) c. vers.
Szabó Lőrinc hagyatékában megtalálható kötet verseinek autográf jegyzéke, melyet
utólagosan kiegészített a költő a betoldott versek címeivel és az időközben
megjelent kötet oldalszámaival.
Kultura-kiadás (1925)
Fény, fény, fény, Kultura, Budapest, 1926 [1925]. A kötet címlapján mint
kiadási év 1926 olvasható, de valójában már 1925 végén megjelent a kötet.
Kultura-kiadás (1925), szerzői példány
Magántulajdon.
Fény, fény, fény, Kultura, Budapest, 1926 [1925]. Egyes
oldalain Szabó Lőrinc autográf megjegyzései az összes vers megjelenésére és
keletkezési körülményeire vonatkozóan. A
Föld, erdő, isten és a
Kalibán!
kötet fennmaradt szerzői példányaitól eltérően e könyv nem tartalmaz javításokat
vagy a versek átdolgozására vonatkozó megjegyzéseket. A szennylap verzóján
versek jegyzéke Szabó Lőrinc kézírásával. E listán megjelölt művek a
Szénásszekér címűt kivéve, szerepelnek a kötetben, a címek mellett pedig
feltüntette az oldalszámokat:
A tavasz ideges villámai 4.,
Az erdő
birkózik velem 26.,
Ma minden léggömb égbe szökik 10.,
Mint a hajók
kigyulladt kikötőből 30.,
Távoli kürtök 41.,
Erdők tűzvésze, ősz,
köszöntlek! 50.,
Színből, hangból, testből kihullni! 59.,
Minden szent
fények elbucsuznak 72. A jegyzék összeállításának a szempontja nem ismert. A
címoldalon Szabó Lőrinc kézírásával: „Klára”; a címlap verzóján pedig
megjegyzése a kötet verseinek keletkezési időszakára vonatkozóan: „1924 jan. –
1925 szept.”.
1934-es Válogatott Versei nyomdai kézirata
MTAKK Ms 4652/2. anyagából, mely szerintünk az 1934-i
Válogatott Versei
gépiratát tartalmazza helyenként autográf javításokkal, kiegészítésekkel, és
újságkivágatot. Erre utal az anyag borítékján olvasható „kis anthológia”
megjelölés is. A versek előtt a versek kézírásos jegyzéke kötetek, ill.
kötetekben való megjelenés szerinti sorrendben.
Válogatott Versei (1934)
Szabó Lőrinc
Válogatott Versei. Uj Irók 8. szám. Nagy Károly és Társai,
Debrecen, 1934. A kötet számára átdolgozott versek:
Nyugtalanság (Tízezer éhes
nyíl vagyok), Tavasz elé (Jövel, szentlélek-úristen!), Háború után (Zümmögő,
kalandor sugarakon), Kisértetek (Nézek s ezer arcom visszanéz), Akkor se, vagy
csak akkor? A megszállott (Nem akarlak, s csak rád gondolok), Lekötött bója
(Nagy vizek rohannak), Óda a genovai kikötőhöz, Este (Megsemmisülés), Takarodó
(Visszafelé néznek a távcsövek).
Válogatott Versei autográf és gyorsírásos igazításai
Magántulajdon. A költő 1934-es
Válogatott Versei c. kötetének a
könyvtárszobájában lévő saját példánya, benne néhány szavas igazítás, ill. a
bevezetés átigazítása feltehetően az 1940-i
Válogatott versei számára. A
kötet végén különböző jegyzékek. Feltehetően egy rádióelőadás időbeosztása, ill.
valamely válogatás szempontja. A
Fény, fény, fény c. kötet verseit illetően
nem található igazítás; a 33. oldal szélén az
Óda a genovai kikötőhöz III.
tétele mellett gyorsírásos jegyzet.
1934-es Válogatott Versei autográf átírása
MTAKK Ms 4653/1. jelzetű anyagából. Az 1934-es
Válogatott versei nyomdai
példányának autográf javított változata az 1940-es
Válogatott versei
számára. Érdekessége: az 1934-es kiadás kiadói jelzése felülragasztva a Singer
és Wolfner kiadás jelzésével.
Válogatott versei korrektúrája
MTAKK Ms 4653/3. jelzetű anyagából. Az 1940-es
Válogatott versei
korrektúrája. A
Fény, fény, fény c. rész címoldalán (17 f.) Szabó Lőrinc
jegyzete: „Korr. 1939. IX. 15. – Szabó Lőrinc”. A kötetből kiválogatott versek
szövegén nincs érdemi javítás az 1934-es kiadáshoz képest, az oldalakon szedés
korrekciói és a központozás igazításai.
Válogatott versei (1940)
Szabó Lőrinc
Válogatott versei, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.T.
kiadása, Budapest, 1940.
Magyar Csillag (1943)
A lap két alkalommal közölte Szabó Lőrinc első négy kötetéből származó versek
átdolgozott változatát.
A Magyar Csillag 1943. 8. (ápr. 15.) száma 8 verset ad közre, ezek közül a
Fény, fény, fény c. kötetből 5-öt:
Pillanatok, Séta közben, Szerelmes
június, Óh, Nizza, tenger, Embertelen szépség, Hunyt szem balladája, Az Isten
darabkái. A
Nyolc költemény gyűjtőcímhez a következő szerkesztői
lábjegyzet csatlakozik: „Ezeket a költeményeket Szabó Lőrinc
Kalibán s
Fény, fény, fény c. ifjúkori köteteinek (1923 és 1925 [sic!]) a költő
Összes Versei számára átdolgozott végleges szövegében közöljük. A következő
számaink egyikében Szabó Lőrinc munkanaplóban világítja meg az átdolgozás okát
és módszerét.”
A Magyar Csillag 1943. 10. (máj. 15.) száma 5 verset ad közre, ezek közül a
Fény, fény, fény c. kötetből egyet
Káprázat címmel. Az
Öt költemény
gyűjtőcímhez a következő, az előzőhöz hasonló tatalmú szerkesztői lábjegyzet
csatlakozik: „Ezeket a költeményeket a Szabó Lőrinc
Összes Versei számára
most átdolgozott végleges szövegükben közöljük. Az első a költő
Kalibán c.
könyvében (1923), a második a
Fény, fény, fény-ben (1925) [sic!], a harmadik
A Sátán Műremekei-ben (1926) jelent meg először. A további két vers csak
napilapban jelent meg, 1934-ben, illetve 1928-ban és mostani végleges formájában
az Összes Versek zárórészének, a
Régen és Most c. új kötetnek az anyagába
tartozik. Következő számaink egyikében Szabó Lőrinc szeretné munkanaplóban
megvilágítani az átdolgozás okait és módszerét.” Végül is az átdolgozásokkal
kapcsolatban Szabó Lőrincnek nem jelent meg nyilatkozata a Magyar Csillagban.
Uj Idők (1943)
Uj Idők, 1943. júl. 10. (28. sz.) 34. p. „Új versek, régi dallamok: Öt költemény
SZABÓ LŐRINC
Fény, fény, fény című ifjúkori (1925) [sic!] kötetének a költő
Összes versei számára megállapított végleges szövegében”. Az öt vers:
Álarc mögül, Üzenet messzire, Fény, Szökj lélek, Az Őszhöz. Szabó Lőrinc
hagyatékában megtalálható az
Álarc mögül, a
Fény és a
Szökj lélek c.
versnek e közlés alkalmára készült gépirata, ill. a verseket közlő oldal
tördelési terve.
Uj Idők, 1943. ápr. 10. (15. sz.) 421. p. Átdolgozott változata a korábban
Balassagyarmat, 1924 címmel közölt versnek
Egy eltünt városban: Emlékezés
Balassagyarmatra cím alatt prózai írásával együtt, I. számmal jelölve.
Válogatott versei (1943)
Szabó Lőrinc–Szalay Lajos:
Tizenkét vers – tizenkét rajz, Singer és Wolfner,
Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1943. A kötetben szereplő versekről a
következőket jegyezte meg: „A versekről magukról csak annyit, hogy munkásságom
több korszakát képviselik, s az ismert darabok közt olyan is akad, amely
könyvben eddig nem jelent meg. Az összeválogatás természetesen a rajzolóművész
szempontjait, a képek változatosságának érdekét is honorálni kívánta. Célunk az
volt, hogy közös munkánk új, szép könyvet adjon a szép magyar könyvek barátainak
kezébe.” A kötetben addig nem közölt vers: a
Gépek. A
Fény, fény, fény
c. kötetből az
Óda a genovai kikötőhöz szerepel.
Összes versei korrektúrája
MTAKK Ms 4653/4. Töredékes; a kötetet illető részből hiányzó oldalak: 116–128.,
134., 144–178. Javítás csak a 140. oldalon, a
Balaton, vakáció c. vers 28.
sora áthúzva – <strike>„megízlelni a nyelve hegyét”</strike> –, helyette
„ráhajolni az ajkaira”. A lap alján Szabó Lőrinc megjegyzése: „(cenzura!)”.
Erről a javításról a következőt jegyezte meg a
Vers és valóságnak vershez
tartozó magyarázatában: „A versnek külön érdekessége az, hogy 1943-ban egy
csacsi vénkisasszony lektor az egész
Összes versekből csak ezt találta
kifogásolandónak: egy »nyelves puszi«-ra történt utalást, amelyet boldogan
enyhítettem arra, hogy: »ráhajolni az ajkaira«, a mell kiemelését az ing alól és
még valamit. A nagy gyűjteményben volt és van ezer társadalmi izgatás,
leghevesebb erotikus kifejezés, számtalan hazaárulás és istenkáromlás: azt nem
vette észre!” 129. oldalon korrektúrával kapcsolatos megjegyzés a nyomda
számára, 1943. IV. 20-i keltezéssel.
Összes versei (1943)
Szabó Lőrinc
Összes versei, Singer és Wolfner, Irodalmi Intézet R.T.
kiadása, Budapest, 1943. A gyűjteményes kiadás számára a kötet lényegesen
átdolgozva a
Mind-Egy (Isten), az
Este (Megsemmisülés) és a
Zűrzavar
és kétségbeesés (Minden szent fények elbucsúznak) c. vers kivételével. Az
Összes verseinek volt egy 1944-es kiadása is, mely valójában az 1943-asnak
az utánnyomása. (A különbség annyi közöttük, hogy az 1944-es egy sajtóhibával
jelent meg: a
Te meg a világ c. kötet
Húsz óra mulva c. versének 3. és
5. sorát felcserélték. Erről ld.
Vers és valóság: Bizalmas adatok és
megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel
Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Budapest, 2001, 394–395.)
Válogatott versei (1956)
Szabó Lőrinc
Válogatott versei 1922–1956, a bevezető és a válogatás Illyés
Gyula, a könyvburkoló Bernáth Aurél munkája, felelős szerkesztő Csanádi Imre,
Magvető, Budapest, 1956. A kötetet 1956-ban két alkalommal is kiadták, valójában
a második az elsőnek az utánnyomása.
Vers és valóság – részlet
Szabó Lőrinc:
Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések [fedőlapon
tévesen: megfigyelések], a szöveggondozást végezte Lengyel Tóth Krisztina, a
jegyzeteket készítette Kiss Katalin és Lengyel Tóth Krisztina, a versmutatót
összeállította Kiss Katalin, a névmutatót összeállította Jávorka Gabriella,
Osiris, Budapest, 2001.
A versek, illetőleg átdolgozásaik megjelenései periodikákban:
Álarc mögül – Ki van itt az éghez közelebb? címmel: Az Est, 1924. márc. 9.
(58. sz.) 10. p. ;
Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik
költeményel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hangok (A tavasz ideges villámai…) –
A tavasz ideges villámai címmel: Az
Est, 1925. jún. 7. (126. sz.) 12. p.
Kisértetek – Nézek s ezer arcom visszanéz címmel: Pesti Napló, 1924. jún.
22. (122. sz.) 11. p.;
Kísértetjáték címmel: Pesti Napló, 1933. okt. 15.
(235. sz.) 37. p.
Fény (Sötét fényszórók: szemeim az eget…) – Pesti Napló, 1924. szept. 21.
(197. sz.) 3. p.;
Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik
költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Utazás háború után – Mit kaptam én még a világtól? címmel: Magyarország,
1924. jan. 6. (5. sz.) 11. p.
Csodálkozás (Tavaszi szaga van a sárnak…) –
Ma valami bolond öröm ér!
címmel: Az Est, 1925. márc. 22. (67. sz.) 11. p.; kötetben:
Ma minden léggömb
égbe szökik címmel.
Szédület – Ölelj meg, ölj meg, Istenem! címmel: Az Est, 1924. júl. 13. (140.
sz.) 6. p.
Tavasz elé – Jövel, szentlélek-úristen! címmel: Magyarország, 1925. márc. 8.
(55. sz.) 7. p.
Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő! – Sikolts, gejzir! Tavasz! Égbetörő!
címmel: Magyarország, 1924. febr. 24. (46. sz.) 10. p.
Mind-Egy, I–II. – Isten címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 26. (166. sz.) 3. p.
Kihívás – Nap, idd ki, idd ki a szemeimet! címmel: Pesti Napló, 1924. márc.
2. (52. sz.) 8. p.
Nyári utazás – Táncos kacajjal, síma sugár címmel: Magyarország, 1921. jún.
29. (128. sz.) 7. p. Szabó Lőrinc önéletrajzi nyilatkozatával egy oldalon.
Óh, Nizza, tenger! – Óh Nizza! Tenger, arany fövény! címmel: Magyarország,
1924. jan. 20. (17. sz.) 9. p.;
Oh, Nizza, tenger! címmel átdolgozva: Magyar
Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452. p.
Kenyér – Iszonyodva nézlek, áldott kenyér címmel: Pesti Napló, 1924. nov.
23. (250. sz.) 39. p.
Képzelt utazások – E kacagó, nápolyi alkonyatban címmel: Pesti Napló, 1924.
nov. 9. (238. sz.) 38. p.
Búcsú Avelengótól – Avelengo címmel: Az Est, 1924. júl. 27. (152. sz.) 8. p.
Embertelen szépség – Marmoláták és Latemárok címmel: Magyarország, 1924.
aug. 3. (158. sz.) 10. p.;
Embertelen szépség címmel átdolgozva: Magyar
Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452–453. p.
Háború után – Zümmögő, kalandor sugarakon címmel: Magyarország, 1924. szept.
7. (186. sz.) 10. p.
Szerelmes erdő – Az erdő birkózik velem címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 12.
(154. sz.) 7. p.
Hatalom és dicsőség – Ne dobj el öröm címmel: Pesti Napló, 1925. máj. 3.
(99. sz.) 3. p.; kötetben:
Én mondom: te vagy a koldús! címmel.
Nyugtalanság – Tízezer éhes nyíl vagyok címmel: Pesti Napló, 1925. aug. 9.
(178. sz.) 9. p.
Szerelmes junius – Tavasz és nyár megütközik címmel: Az Est, 1925. ápr. 19.
(88. sz.) 12. p.;
Szerelmes junius címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943,
8. sz. (ápr. 15.) 451. p.
Menekülés (Mint kigyulladt, éjszakai kikötőből…) –
Mint hajók kigyulladt
kikötőből címmel: Magyarország, 1924. dec. 7. (262. sz.) 7. p.
Őrizni fogsz – Sugarak érett kalászaival címmel: Magyarország, 1925. júl. 5.
(148. sz.) 4. p.
Jildiz, keleti táncosnő – Tüzek csengői, lila csóvák címmel: Pesti Napló,
1924. jan. 27. (23. sz.) 12. p.
Káprázat (Először a szem csókol, aztán a kezem…) –
Fény vagy és tenger,
emelsz, ölelsz címmel: Az Est, 1924. nov. 16. (244. sz.) 12. p.;
Káprázat
címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 576. p.
Üzenet, messzire – Legázolt kilométereken át címmel: Magyarország, 1924.
febr. 10. (34. sz.) 9. p.;
Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy
másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Balaton, vakáció (1922) (Robbanó dél, a vén gyík…) – csak a kötetben jelent
meg.
Lidérc – Fény, fény, fény: táncolsz meztelenűl címmel: Az Est, 1925. febr.
8. (31. sz.) 11. p.
A megszállott – Nem akarlak, s csak rád gondolok címmel: Az Est, 1924. dec.
31. (279. sz.) 10. p.
Vezényszó, tűzvész – Vezényszó, tűzvész, zene, minden címmel: Az Est, 1925.
jan. 18. (14. sz.) 11. p.
Ima, a nők ellen – De a nő, jaj, megszomorít címmel csak a kötetben jelent
meg.
Az Örömhöz – Távoli kürtök címmel csak a kötetben jelent meg.
Vesztett sugár – Ha itt marad belőled egy sugár címmel: Magyarország, 1925.
ápr. 26. (94. sz.) 9. p.
Szövetség – Magunknak mi már megmaradjunk címmel: Az Est, 1924. dec. 25.
(276. sz.) 16. p.
Az isten darabkái – Legnagyobb, leggyönyörűbb szeretőmnek címmel: Az Est,
1924. máj. 13. (90. sz.) 11. p.;
Az Isten darabkái címmel átdolgozva: Magyar
Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 455. p.
Szökj, lélek! – Nem ülni a kényszerek rabpiacán! címmel: Az Est, 1924. jan.
11. (9. sz.) 8. p.;
Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik
költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Idegen pénz – És lerogyok az indulás küszöbén címmel: Az Est, 1924. febr.
17. (40. sz.) 12. p.
Szélcsöndes ormok – Most tele vagyok vérrel, mézzel címmel: Az Est, 1924.
aug. 10. (164. sz.) 10. p.
Az Őszhöz – Erdők tűzvésze, Ősz, köszöntlek! címmel: Az Est, 1924. okt. 22.
(223. sz.) 7. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik
költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hasonlat a vakondról – Mit várod vakon a hajnalt? címmel: Az Est, 1924. júl.
8. (135. sz.) 7. p.
Kétségbeesés (Villámló égboltot ágyúz fölém…) –
Zengő, fájdalmas életem
címmel: Az Est, 1924. nov. 30. (256. sz.) 13. p.
Szegénynek lenni s fiatalnak – Pesti Napló, 1925. máj. 31. (122. sz.) 39. p.
A hülye szolga szól (Igenis kérem, kidobtak, igenis…) –
A hülye szolga
szól: címmel csak a kötetben jelent meg.
Akkor se, vagy csak akkor? – Pesti Napló, 1925. jan. 11. (8. sz.) 5. p.
Klió – Szétlőtték a páncélvonatot címmel csak a kötetben jelent meg.
A varázsló szemei – Szemeim, ezek a nyomorúltak címmel: Pesti Napló, 1924.
dec. 14. (267. sz.) 3. p.; kötetben:
Óh félhomály, gyáva lemondás címmel.
Azután – Színből, hangból, testből kihullni címmel: Magyarország, 1925. jan.
25. (20. sz.) 5. p.
Az álmodó halott – Dicsértessék a föld, s aludjunk címmel: Pesti Napló,
1925. ápr. 12. (83. sz.) 4. p.
Eljön a nap – Hamis művészek ezredei címmel: Pesti Napló, 1925. márc. 1.
(49. sz.) 7. p.
A mélység tűnődése – Tárnák kövesült paraleljeiből címmel: Pesti Napló,
1925. jún. 14. (131. sz.) 3. p.
Árnyék a szélben – Ízenként porlok el a szélben címmel: Pesti Napló, 1925.
jún. 28. (143. sz.) 9. p.
Lekötött bója – Nagy vizek rohannak címmel: Magyarország, 1925. aug. 2.
(172. sz.) 12. p.
Este (Este van, pillám lezuhan…) –
Megsemmisülés címmel: Magyarország,
1925. júl. 19. (160. sz.) 15. p.
A föld panasza – A föld sír és meghal címmel: Az Est, 1924. jún. 8. (112.
sz.) 8. p.
A húnyt szem balladája – Óh élet, iszonyú csatatér címmel csak a kötetben
jelent meg; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 453–454. p.
Zűrzavar és kétségbeesés – Minden szent fények elbucsúznak címmel: Pesti
Napló, 1925. febr. 1. (26. sz.) 15. p.
Takarodó – Visszafelé néznek a távcsövek címmel: Magyarország, 1925. febr.
22. (43. sz.) 7. p.
Édenek – Parzifál címmel: Az Est, 1925. jún. 21. (137. sz.) 11. p.
Ima a repülőgépen – „H-MAC A” címmel: Pesti Napló, 1925. máj. 17. (111. sz.)
7. p.
Egy eltünt városban – Balassagyarmat, 1924 címmel: Pesti Napló, 1924. aug.
31. (180. sz.) 9. p. Átdolgozott változata
Egy eltünt városban címmel: Uj
Idők, 1943. ápr. 10. (15. sz.) 421. p.
Repülőgép az Alföldön – Az Est, 1925. szept. 13. (205. sz.) 9. p.
Ujsághírben a végtelen (Földrészek nyílhatnak föl szemedben…) – Az Est,
1924. szept. 28. (203. sz.) 10. p.
Óda a genovai kikötőhöz, I–IV. – Magyarország, 1925. aug. 30. (194. sz.) 13.
p.;
Változat alcímmel: Pesti Napló, 1933. dec. 17. (286. sz.) 33. p.
Általában az egyes versekhez tartozó dokumentumok leírásánál abban az esetben
jeleztük a versek átdolgozása révén adódó eltéréseket, amennyiben ezek az egyes
tételek ismertetéséhez szükségesek. Amennyiben a végleges variáns keletkezéséhez
nem kapcsolódik közvetlenül dokumentum, külön nem vettük számba változtatásokat,
mivel minden egyes költemény második, végleges változata mellett közöljük az
1925-ös Kultura-kiadásban szereplő korai változatot.