A kötetről 

Szabó Lőrinc második kötete, a Kalibán! (az 1943-as Összes verseitől Kalibán címmel) keletkezési körülményeire nagy hatással volt a Babits-féle műhelytől való elszakadás, amit maga a címadás is kifejez. Kabdebó Lóránt szerint: „A háborús években nemcsak Prosperót, de Calibant is Babits támasztja újra életre A vihar fordításában,[1] mégis a prosperói féket diadalra juttatja magán, őt választja példájának. Ezért is írja egy Babits-ünnepély prológusaként Tóth Árpád a Prospero szigetén című verset. A Babitstól távolodó Szabó Lőrinc elkeseredésében és dacból emeli kötete címébe az ellenkező végletet, sőt felkiáltó jelet is tesz utána, mintegy invokálva: Kalibán! Maga a vers konkrétan is kapcsolódik az előbb Babits által felidézett shakespeare-i Caliban-képhez, annak Sugár Károly alakításában újra-teremtett változatához.”[2]

Rába György szerint, ha a Föld, erdő isten c. kötete még az útkeresésé, a Kalibán az utatvesztettségé: „Ha van a Kalibán! kötetnek központi eszméje, általános érvényű problematikája, akkor azt leginkább a létezés kibékíthetetlen ellentéteinek felismerésében kell látnunk. Nemcsak az értelemnek üzen hadat: hasonló szenvedélyességgel fordul szembe a falu nevében a várossal (Átkozd meg a várost és menekülj!), az egyén nevében a társadalommal (Vas-korban élünk, nincs mit menteni). Számos verse nyílt, sőt patetikus állásfoglalás a szembenálló erők vitájában. A szerelem érzéki gyönyörébe menekül az emberi társaságból, ahol szenvedést hoz az öntudat (Nagy nyaramban tavaszi lepke). Falusi szénásszekér illata részegíti meg a nagyváros házainak kőkoponyái közt (Szénásszekér ment át a városon) és képromboló daccal támad a több évezredes európai kultúra s önnön kora ellen (Hazám, keresztény Európa!) […] Szabó Lőrinc tehát nemcsak érzékeli a társadalom és általában a lét ellentéteit, hanem – legalábbis egyelőre – tábort is választ a vitában.

Lázadásának politikai indítéka félreérthetetlenül fejeződik ki az akasztató új rend terrorát leleplező versében, az Altató dalban. A kötet függelékeként közölt Testvérsiratók című drámai költeményét sem véletlenül hangszerelte – részben – Wilde A readingi fegyház balladájának ritmusára: az Egyház nagy kitaszítottjainak, az eretnek albigenseknek dícséretére írt, dramatikus kompozíciója, hőskölteménye nemcsak a gályarabságban senyvedő protestánsoknak, hanem minden hitéért megszenvedettnek állít emléket. A Horthy-rendszer terrorperei, a különítményesek garázdálkodásai még frissen éltek az emberek emlékezetében, amikor a Testvérsiratók a Nyugat 1922. júliusi számában az elbukottak tiszteletére intett, és a levert forradalom áldozatait juttatta az olvasók eszébe. A Testvérsiratók mellett ott állt a Kalibán!-kötetben Browning Az eretnek tragédiája című poémájának szabad átköltése, s így a rokon tematika még kétségtelenebbé tette a költő célzatát.”[3]

A kötet három, a Nyugat számára írt szintetizáló jellegű, nagy terjedelmű darabot tartalmaz (Az eretnek tragédiája, Testvérsiratók, Isten), néhány, még a Nyugatban megjelent verset. Ezek közül az utolsó az Osvát Ernő 25 éves irodalmi működésének jubileumára leadott, kezdetben Csendes esti ének címet viselő Osvátnak ajánlott vers.[4] A Kalibán verseinek jelentős része Az Est-lapok 1923 tavaszán induló irodalmi rovatában jelentek meg. Az Est-lapokhoz tartozó három újságban, a Pesti Naplóban, Az Estben és a Magyarországban történő publikálás oka, hogy a költő Szabó Lőrinc Mikes Lajos közreműködésével 1921. augusztus 1-jén alkalmazást nyert Az Est szerkesztőségében.

Verseit témakörök szerinti ciklusokba osztva közli: a pénzhajszáról és városellenességről szólók a kötet elején találhatók (Átkozd meg a várost és menekülj!), a jövőkeresésről és elkeseredésről szólókat a kötet végén közli (Vas-korban élünk, nincs mit menteni), külön csoportosítja természet- és szerelmes verseit (Gyökér a gyökerek között, illetve Virágzene, érthetetlen). A kötet versei a Nyugatban és Az Est-lapokban jelentek meg. A Nyugat közölte több más kisebb költeménnyel együtt a kötet három nagyobb terjedelmű darabját is (Az eretnek tragédiája, Testvérsiratók, Isten).

A nyomdai kéziratban a publikált versek legtöbbször kivágatként szerepelnek, a többi autográf leírással (a kötet a család tulajdonában). Szabó Lőrinc az 1938 előtt megjelent köteteinek, így a Kalibán! nyomdai kéziratát visszakérte a kiadótól és beköttette. Nyomdai kéziratainak kötetei nem kerültek közgyűjteménybe, ezekről nagy felbontású digitális reprodukciót készítettünk, az archív felvételeket az MTA Könyvtára Mikrofilmtárában és a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyén helyeztük el.

A kötetnek és egy meg nem nevezett műfordításkötetnek megjelentetésére 1923. június 21-én kötött egyezséget a költő az akkor már Az Est-lapok tulajdonosa, Miklós Andor kezében levő Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.-vel. A megállapodásuk alapján a Szabó Lőrinc által készített felajánlás második pontja szerint a kötet első kiadása 3000 példányban készülhet, ugyanakkor a kiadónak joga van honoráriumentesen 5%-nak megfelelő példányszámot nyomatni tiszteletpéldányok céljaira. Az Rt. tiszteletdíjul mindkét kötet első kiadásáért 300.000 koronát fizetett a szerződés aláírásakor. Az Athenaeum kötelezettsége vállalt arra, hogy amennyiben akármelyik kötetből ezer példány elfogy, további 2 és ½ % póthonoráriumot fizetnek. A megállapodás értelmében Szabó Lőrinc a két kötet anyagát 1923. október 1-ig volt köteles nyomdakészen a kiadó rendelkezésére bocsátani. Kiadásuk tervezett ideje 1923 ősze, illetve 1924 tavasza.[5] Hogy mi lehetett a műfordításait tartalmazó kötet, azt egyelőre nem sikerült azonosítani. 1923-ban és 1924-ben önálló versfordításokat tartalmazó könyve nem jelent meg, 1923-ban csak Guy de Maupassant Amit a nap s az éj mesél című elbeszélését adta ki az Athenaeum Szabó Lőrinc magyarításában. A megállapodás tényét egy ugyanaznap kelt feleségéhez írott levelében kommentálta.[6] (Ld. Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1921–1944), s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp., 1989, 77–78.) A Kalibán! 1923 késő őszén vagy december elején jelenhetett meg. Apósának, Mikes Lajosnak ugyanez év karácsonyán dedikálta a kötetet Szabó Lőrinc.

 

A versek, illetőleg átdolgozásaik megjelenései periodikákban:

Égesd el a könyveket, Kalibán!

Kalibán – Égesd el a könyveket, Kalibán! címmel: Az Est, 1923. nov. 11. (255. sz.) 8. p.

Átkozd meg a várost és menekülj!

Város – Házak, paloták, kopasz bűnösök címmel: Pesti Napló, 1923. aug. 28. (192. sz.) 5. p.
Szénásszekér – Szénásszekér ment át a városon címmel Pesti Napló, 1923. szept. 8. (202. sz.) 9. p.
Hajnal a nagyvárosban – Verebek címmel: Magyarország, 1923. szept. 2. (197. sz.) 3. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Ellentétek – Reménytelen ég alatt címmel: Az Est, 1923. aug. 31. (195. sz.) 6. p.
Meghalni ilyen fiatalon (Éjszaka, fény. Autók suhognak…) – Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Akkor – Pókokat rakok a szemeibe címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Nincs rád időm – Hagyj el kis szitakötőm címmel: Magyarország, 1923. okt. 14. (232. sz.) 8. p.; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 575. p.
Idegenek – Magyarország, 1923. aug. 19. (186. sz.) 3. p.
A szörnyeteg városa – Átkozd meg a várost és menekülj! címmel: Pesti Napló, 1923. szept. 23. (214. sz.) 8. p.; átdolgozva: Pesti Napló, 1933. nov. 5. (251. sz.) 34. p.

Gyökér a gyökerek között

Csigabiga – Április címmel: Pesti Napló, 1923. jún. 8. (127. sz.) 6. p.
Tavaszban – Tavaszi dal címmel: Az Est, 1923. ápr. 1. (74. sz.) 12. p.; átdolgozva: Pesti Napló, 1933. okt. 15. (235. sz.) 37. p.
Örökzöld bánat – Dal címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Mint a fagyöngy sír címmel.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Fűben – Erdő címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; Fekszem hanyatt címmel: Pesti Napló, 1933. okt. 15. (235. sz.) 37. p., majd kötetben.
Szél hozott, szél visz el – Magyarország, 1923. máj. 20. (113. sz.) 9. p.
Hajnali séta – Hajnali szél címmel: Magyarország, 1923. dec. 25. (291. sz.) 12. p.
Séta közben – Mint szép, ártatlan akác címmel: Pesti Napló, 1923. júl. 8. (152. sz.) 11. p.; Séta közben címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 451. p.
Tóparton – Két testvér-dal cím alatt az I. sz. költemény: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Milyen jó szállni, mint a csónak címmel.
Vízipók – Két testvér-dal cím alatt az II. sz. költemény: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Milyen jó jónak lenni, jónak! címmel.
Elvesztett vigasz – Tegnap megbántott valaki címmel: Az Est, 1923. máj. 15. (108. sz.) 7. p.
Éjjel az erdőn – Éjszaka címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.
Pán ajándéka – Nem voltam én mindig ilyen címmel: Magyarország, 1923. máj. 31. (121. sz.) 8. p.
Záporban – Nyugat, 1920. 11–12. sz. (márc. 16.) 610. p.
Augusztus – Nyugat, 1920. 11–12. sz. (márc. 16.) 611. p.
Őszi éjszaka – Rothadni ázott bokrok alatt címmel: Az Est, 1923. dec. 2. (273. sz.) 8. p.
Misztikus hódolat – Örök ösztönzőm, áldott Anyaföld! címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg. 

Virágzene, érthetetlen

Mitológia – Nagy nyaramban tavaszi lepke… címmel: Az Est, 1923. júl. 25. (165. sz.) 6. p.
Varázskert – Lombosodó, napos tavaszban címmel: Pesti Napló, 1923. júl. 29. (169. sz.) 11. p.
Pillanatok – Kacéran és ellenszegülve címmel: Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1294. p.; Pillanatok címmel átdolgozva: Magyar Csillag 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 450 p.
És mikor újra megcsókoltalak – Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1294. p.
Az ifjú Kheiron dala – Csöndes esti ének címmel: Nyugat, 1923. 11–12. (jún. 16.) 913. p.; kötetben először: Nők, habzó májusi rózsák címmel; végleges címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 450. p.
Hajnali burleszk – Hajnal, szerelem, szomorúság címmel: Pesti Napló, 1923. máj. 10. (105. sz.) 5. p.
Felhő – Erdei lomb és széllengette bokor címmel: Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1295. p.
Tihany partján a hegy alatt – Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1296. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Menj haza – Menj haza kislányom címmel: Magyarország, 1923. júl. 15. (157. sz.) 7. p.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol – Nyugat, 1922. 15–16. sz. (aug. 1.) 1026. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Menekülés (Csókolj, csókolj, szerelem…) – Meghalt, csókolj, szédület… címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
A legjobb tündér – Tagadd le, hogy boldogítottál címmel: Magyarország, 1923. aug. 12. (181. sz.) 8. p.
Láz – Alszik, megnőtt szakálla, körme címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Istár – Ki védi a lelkem erdejét? címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Tréfálkozó őszi levelekkel (Milyen száraz és hideg a lelkem…) – Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1296. p.
Enyém volt s mégse enyém ma – Virágzene címmel: Pesti Napló, 1923. febr. 11. (33. sz.) 6. p. 

Vas-korban élünk, nincs mit menteni

Anyám mesélte (Anyám mesélte, régen, amikor még…) – Az Est, 1923. ápr. 29. (97. sz.) 9. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 22. 18. p.
Egy kis értelmet a reménynek! (Nem boldogságot, csak hitet, csak…) – Könyörgés címmel: Az Est, 1923. okt. 20. (237. sz.) 6. p.
Hazám, keresztény Európa – Pesti Napló, 1923. aug. 23. (188. sz.) 6. p.
Megint vas-korban, I–III. – A III. rész Vas-korban élünk, nincs mit menteni! címmel: Az Est, 1923. jún. 23. (140. sz.) 6. p.; az I. rész Zendülj föl bennem, Isten, Eljövendő! címmel: Magyarország, 1923. nov. 25. (267. sz.) 11. p.
Altató dal (Valaki, valaki, vad kötelen…) – Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.Az eretnek tragédiája, I–X. – Nyugat, 1922. 5. sz. (márc. 1.) 346–348. p.

Testvérsiratók

Testvérsiratók, I–V. – Nyugat, 1922. 13–14. sz. (júl. 1.) 901–908. p.

Isten

Isten (Lobogó folyamok zuhannak az éjszakába…) – Nyugat, 1923. 3. sz. (febr. 1.) 143–145. p.

 

Kéziratok az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárában

Ms 2270/8. Hiába! [Akkor. Első kötetbéli (Athenaeum, 1923)  Pókokat rakok a szemeibe címen történő közléstől is némileg eltér.] Autográf, 1 f. A f. 1v-n számítások, Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 4650/9. A szörnyeteg városa. [Első megjelenése: Átkozd meg a várost és menekülj  címen: Pesti Napló, 1923. szept. 23.; kötetben (Athenaeum, 1923) ugyanezen a címen. A már átdolgozott változattal megegyező szöveg, melynek első megjelenése A szörnyeteg városa címen: Pesti Napló, 1933. nov. 5.; gyűjteményes köteteiben (1934, 1940, 1943) ugyanezen a címen. Feltehetően egyidőben készült az 1934-es Válogatott Versei nyomdai kéziratának gépirataival.] Gépirat autográf javításokkal, 4 f.
Ms 2270/9. Két testvér-dal. [A két tételes mű, két önálló verssé vált: Tóparton ill. Vízipók címen az Összes versei-ben. Első megjelenése: Két testvér-dal címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. Az első kötetbeli közlés alkalmával a két tétel, már mint két önálló vers szerepelt Milyen jó szállni, mint a csónak és Milyen jónak lenni, jónak! címen, de szövegük megegyezik a kéziraton olvashatóval.] Autográf, 2 f.
Ms 4650/10. Tóparton; Vízipók. [Első megjelenése: Két testvér-dal cím alatt az I–II. sz. költemény: Nyugat, 1923. 6. sz.; kötetben (Athenaeum, 1923): Milyen jó szállni, mint a csónak és Milyen jó jónak lenni, jónak címmel; gyűjteményes köteteiben a kézirattal azonos címek, a Tóparton c. vers gépiratán a második versszak második sorában „pici”, Összes verseiben már „kicsi” szó olvasható, Vizipók gépiratának szövege megegyezik az Összes verseiben közölttel.] Két vers gépirata egy lapon autográf javításokkal, 1 f.
Ms 2270/10. „Tegnap megbántott valaki...” [Elvesztett vigasz. Első megjelenése: Tegnap megbántott valaki címen: Az Est, 1923. május 15. Az első két közléshez képest is variáns.] Autográf, 1 f. A f. 1v-n egy hírlapi tudósítás cikk-töredéke. Párizs, [1923.] febr. 10. Gépirat.
Ms 2270/11. Záporban. 1920. máj. 3. [Első megjelenése: Nyugat, 1920. 11–12. sz. Variáns.] 1 f. A f. 1v-n autogr. gyorsírásos jegyzetek, angol szavak, egy könyv rajza, SzL. megjegyzése.
Ms 4650/11. Mitológia. [Első megjelenése: Az Est, 1923. júl. 25.; kötetben (Athenaeum, 1923): Nagy nyaramban tavaszi lepke címen; gyűjteményes köteteiben (1934, 1940, 1943) a kézirattal azonos cím és szöveg. Feltehetően egyidőben készült az 1934-es Válogatott Versei nyomdai kéziratának gépirataival.] Gépirat autográf javításokkal, 2 f.
Ms 2270/7. Csöndes esti ének. Autográf, 1 f. Első megjelenése Csöndes esti ének címmel: Nyugat, 1923. 11–12. Kötetben (Athenaeum, 1923): Nők, habzó májusi rózsák címmel. Szövege e kötebéli közléssel megegyezik. Az Összes versei kötetében (1943) már Az ifjú Kheiron dala címmel átdolgozva. 1v-n űrlapnyomtatvány Az Est szerkesztőségének belső használatára.
Ms 4650/12.1. Az Anyám mesélte c. vers Uj Időkbeli közléséhez készült bevezetés (Uj versek, régi dallamok) gépirata és a vers tördelési terve. 1 f.
Ms 4650/12.2–4. Anyám mesélte. Első megjelenéséhez – Az Est, 1923. ápr. 29. –, ill. kötetben (Athenaeum, 1923) közölt szöveghez képest átdolgozott és kibővített változat, szövege megegyezik az Összes versei  kötetében (1943) közölttel. Átdolgozott változat első megjelenése: Új Idők, 1943. máj. 22.] Gépiratos másodpéldány autográf javításokkal és a lapszélen nyomdai utasításokkal, 4 f.
Ms 4653/13. Anyám mesélte. [A kötetben (Athenaeum, 1923) közölt szöveghez képest átdolgozott és kibővített változat, szövege megegyezik az Összes versei  kötetében (1943) közölttel.] Gépirat autográf javításokkal és a lapszélen nyomdai utasításokkal, 4 f.
Ms 2270/12. „A vas! a vas!...” [Megint vas-korban c. háromtételes költői művének harmadik darabja. A III. rész első megjelenése: Vas-korban élünk, nincs mit menteni! címmel: Az Est, 1923. jún. 23.; az I–II. rész Zendülj föl bennem, Isten, Eljövendő! címmel: Magyarország, 1923. nov. 25. Kötetben még Vaskorban élünk, nincs mit menteni címmel. Végleges, átdolgozott változata Az Összes versei-ben. Az első kötetbeli közléshez képest alig tér el.]
Ms 2270/13. „Az úr, kit mindig és sohase látunk...” Szabó Lőrinc előszavával. Latin, magyar ny. [Az eretnek tragédiája. Robert Browning után szabadon. I–X. Első megjelenéséhez – Nyugat, 1922. 13–14. sz. – képest is variáns.] Autográf, 10 f. A f. 10v-n Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 2270/15a. [Az eretnek tragédiája. Robert Browning után szabadon. VIII–X. Töredék.] Gépirat, autográf javításokkal, a lapszélen nyomdai utasításokkal, 1 f.
Ms 2270/14. Testvérsiratók. [Első megjelenése: Nyugat, 1922. 13–14. sz. Első kötetbeli megjelenéséhez képest alig tér el: a kéziraton hiányzik a mottóként szereplő, Hoensbroech-idézet; a harmadik rész negyedik versszakában „Szemek villogtak” helyett „Szemek villóztak”, negyedik rész ötödik versszakában, a 4. gályarab szövegében „Cambrai fáklyái” helyett „Cambrai máglyái” szerepel (kötetben olvasható „fáklyái” szó ceruzával átjavítva „máglyái”-ra); és eltérőiek az egyes földrajzi nevek helyesírása.] 29 f. A f. 29v-n Szabó Lőrincné megjegyzése olvasható. A f. 1v–10v. űrlapnyomtatvány.
Ms 2270/15. Altató dal. [Variáns.] Gépirat autográf aláírással, 1 f. A f. 1v-n gyorsírásos szöveg, Szabó Lőrincné megjegyzése.

 

Kéziratok a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában

V. 825. Április. [Csigabiga. Első megjelenése: Április címmel: Pesti Napló, 1923. jún. 8. Kötetbéli (Athenaeum, 1923), már Csigabiga c. megjelenéséhez képest nem variáns, az Összes verseiben átdolgozva.] Autográf, 1 f. Az Est blokkpapírján.
V. 823. Mint szép, ártatlan akác, [Séta közben. Első megjelenése: Mint szép, ártatlan akác címmel: Pesti Napló, 1923. júl. 8., kötetbéli (Athenaeum, 1923), még ugyanezen c. megjelenéséhez képest nem variáns, az Összes verseiben átdolgozva.
V. 821. Tegnap megbántott valaki. [Elvesztett vigasz. Első megjelenése: Tegnap megbántott valaki címmel: Az Est, 1923. máj. 15., kötetbéli (Athenaeum, 1923), még ugyanezen c. megjelenéséhez képest nem variáns, az Összes verseiben átdolgozva.] Autográf, 1 f.
V. 820. Nem voltam még mindig ilyen. [Pán ajándéka. Első kötetbéli (Athenaeum, 1923) megjelenéséhez képest nem variáns.] Autográf, 1 f.

 

Athenaeum-kiadás (1923) nyomdai kézirata 

Magántulajdon. A kötet nyomdai kéziratának lapjait utóbb Szabó Lőrinc bekötette. A címlap Szabó Lőrinc kézírásával: „Klára”. Az egyes lapokon újságkivágatok, újságkivágatok autográf javításokkal, gépiratok, gépiratok autográf javításokkal felragasztva, kéziratok, ill. kéziratok kivágatai felragasztva. Az lapok Szabó Lőrinc által kézírással beszámozva. A számozás folyamatossága egy helyen megszakad: 19 a–b. oldalak. Összesen 91 f.  A költemények sorrendje a kötethez viszonyítva egyes esetekben még más: Tegnap megbántott valaki (Elvesztett vigasz) előtt az Éjszaka (Éjjel az erdőn) c., a Záporban előtt a Rothadni ázott bokrok alatt (Őszi éjszaka) c., a Hajnal, szerelem, szomorúság (Hajnali burleszk) előtt Erdei lomb és széllengette bokor (Felhő) c. vers. A kötet végén tartalomjegyzék kézírással.

 

Athenaeum-kiadás (1923)

Kalibán! Athenaeum, Budapest, 1923.

 

Athenaeum-kiadás (1923), szerzői példány

Kalibán! Athenaeum, Budapest, 1923. Az oldalakon Szabó Lőrinc autográf javításai, megjegyzései  és kiegészítései.

 

1934-es Válogatott Versei nyomdai kézirata

MTAKK Ms 4652/2. anyagából. Szerintünk az 1934-i Válogatott Versei másolatos gépiratát tartalmazza helyenként autográf javításokkal, kiegészítésekkel, és újságkivágatot. Erre utal az anyag borítékján olvasható „kis anthológia” megjelölés is. A versek előtt a versek kézírásos jegyzéke kötetek, ill. megjelenés szerinti sorrendben.

 

Válogatott Versei (1934)

Szabó Lőrinc Válogatott Versei. Uj Irók 8. szám. Nagy Károly és Társai, Debrecen, 1934. A kötet számára átdolgozott versek: Kalibán (Égesd el a könyveket, Kalibán!), Szénásszekér (Szénásszekér ment át a városon), Csigabiga, Tavaszban, Fűben (Fekszem, hanyatt), Tóparton (Milyen jó szállni, mint a csónak), Vízipók (Milyen jó jónak lenni, jónak!), Mitológia (Nagy nyaramban tavaszi lepke), Láz (Alszik, megnőtt szakálla, körme), Elvesztett vigasz (Tegnap megbántott valaki), Megint vaskorban (Vas-korban élünk, nincs mit menteni, III.), A szörnyeteg városa (Átkozd meg a várost és menekűlj!).

 

Válogatott Versei autográf és gyorsírásos igazításai

Magántulajdon. A költő 1934-es Válogatott Versei c. kötetének a könyvtárszobájában lévő saját példánya, benne néhány szavas igazítás, ill. a bevezetés átigazítása feltehetően az 1940-i Válogatott versei számára. A kötet végén különböző jegyzékek. Feltehetően egy rádióelőadás időbeosztása, ill. valamilyen válogatás szempontja. A Kalibán c. kötet versei közül egy, A szörnyeteg városa estében található igazítás.

 

1934-es Válogatott Versei autográf átírása

MTAKK Ms 4653/1. jelzetű anyagából. Az 1934-i Válogatott versei nyomdai példányának autográf javított változata az 1940-i Válogatott versei számára. Érdekessége: az 1934-i kiadás kiadói jelzése felülragasztva a Singer és Wolfner kiadás jelzésével. A Kalibán kötet versei esetében igazítás nem található.

 

Válogatott versei korrektúrája

MTAKK Ms 4653/3. jelzetű anyagából. Az 1940-i Válogatott versei korrektúrája.

 

Válogatott versei (1940)

 Szabó Lőrinc Válogatott versei, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1940.

 

Magyar Csillag (1943)

 A lap két alkalommal közölte Szabó Lőrinc első négy kötetéből származó versek átdolgozott változatát.

A Magyar Csillag 1943. 8. (ápr. 15.) száma 8 verset ad közre, ezek közül a Kalibán c. kötetből hármat: Az ifjú Kheiron dala, Pillanatok, Séta közben. A Nyolc költemény gyűjtőcímhez a következő szerkesztői lábjegyzet csatlakozik: „Ezeket a költeményeket Szabó Lőrinc Kalibán s Fény, fény, fény c. ifjúkori köteteinek (1923 és 1925) a költő Összes Versei számára átdolgozott végleges szövegében közöljük. A következő számaink egyikében Szabó Lőrinc munkanaplóban világítja meg az átdolgozás okát és módszerét.”

A Magyar Csillag 1943. 10. (máj. 15.) száma 5 verset ad közre, ezek közül a Kalibán c. kötetből egyet Nincs rád időm címmel. Az Öt költemény gyűjtőcímhez a következő, az előzőhöz hasonló tatalmú szerkesztői lábjegyzet csatlakozik: „Ezeket a költeményeket a Szabó Lőrinc Összes Versei számára most átdolgozott végleges szövegükben közöljük. Az első a költő Kalibán c. könyvében (1923), a második a Fény, fény, fény-ben (1925), a harmadik A Sátán Műremekei-ben (1926) jelent meg először. A további két vers csak napilapban jelent meg, 1934-ben, illetve 1928-ban és mostani végleges formájában az Összes Versek zárórészének, a Régen és Most c. új kötetnek az anyagába tartozik. Következő számaink egyikében Szabó Lőrinc szeretné munkanaplóban megvilágítani az átdolgozás okait és módszerét.” Végül is az átdolgozásokkal kapcsolatban Szabó Lőrincnek nem jelent meg nyilatkozata a Magyar Csillagban.

 

Uj Idők (1943)

Uj Idők, 1943. máj. 22. (21. sz.) 608. p. „Új versek, régi dallamok: Költemény SZABÓ LŐRINC Kalibán című ifjúkori (1923) kötetének a költő Összes Versei számára átdolgozott végleges anyából. Az itt közölt vers életrajzi adalékokban rendkívül kiszélesíti a mű eredeti változatát, amellyel tulajdonképpen csak szándékban, versformában, az időpont jelzésében és az elbeszélés keretében azonos.” Uj Idők, 1943. máj. 22. Anyám mesélte c. vers közlése.
Uj Idők, 1943. máj. 29. (22. sz.) 638. p. „Új versek, régi dallamok: Négy költemény SZABÓ LŐRINC Kalibán című ifjúkori (1923) kötetének a költő Összes Versei számára átdolgozott végleges szövegében.” A négy vers: Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol; Hajnal a nagyvárosban; Örökzöld bánat; Tihany partján a hegy alatt.

 

Válogatott versei (1943)

Szabó Lőrinc–Szalay Lajos: Tizenkét vers – tizenkét rajz, Singer és Wolfner, Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1943. A kötetben szereplő versekről a következőket jegyezte meg: „A versekről magukról csak annyit, hogy munkásságom több korszakát képviselik, s az ismert darabok közt olyan is akad, amely könyvben eddig nem jelent meg. Az összeválogatás természetesen a rajzolóművész szempontjait, a képek változatosságának érdekét is honorálni kívánta. Célunk az volt, hogy közös munkánk új, szép könyvet adjon a szép magyar könyvek barátainak kezébe.” A kötetben addig nem közölt vers: a Gépek. A Kalibán c. kötetből a Szénásszekér és A szörnyeteg városa szerepel.

 

Összes versei korrektúrája

MTAKK Ms 4653/4. Töredékes, de a kötetet illető rész hiánytalan.

 

Összes versei (1943)

Szabó Lőrinc Összes versei, Singer és Wolfner, Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1943. A gyűjteményes kiadás számára a kötet teljesen átdolgozva. Az Összes verseinek volt egy 1944-es kiadása is, mely valójában az 1943-asnak az utánnyomása. (A különbség annyi közöttük, hogy az 1944-es egy sajtóhibával jelent meg: a Te meg a világ c. kötet Húsz óra mulva c. versének 3. és 5. sorát felcserélték. Erről ld. Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2001, 394–395.)

 

Válogatott versei (1956)

Szabó Lőrinc Válogatott versei 1922–1956, a bevezető és a válogatás Illyés Gyula, a könyvburkoló Bernáth Aurél munkája, felelős szerkesztő Csanádi Imre, Magvető, Budapest, 1956. A kötetet 1956-ban két alkalommal is kiadták, valójában a második az elsőnek az utánnyomása.

 

Általában az egyes versekhez tartozó dokumentumok leírásánál csak abban az esetben jeleztük a versek átdolgozása révén adódó eltéréseket, amennyiben ezek az egyes tételek ismertetéséhez szükségesek. Amennyiben a végleges variáns keletkezéséhez nem kapcsolódik közvetlenül dokumentum, külön nem vettük számba változtatásokat, mivel minden egyes költemény második, végleges változata mellett közöljük az 1923-as Athenaeum-kiadásban szereplő korai változatot.