Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Szabad vers abból az időből, amikor a tüntetően rideg és merev parnasszizmussal, hogy úgy mondjam, szakítottam, és a legformalistább verstechnikából egyenesen a szabad versbe zuhantam. A formalista verseimet, köztük azokat, melyekkel Babitsot a Nyugatnál felkerestem, nemrégen megsemmisítettem. A prózaverseket is, kivéve ezt, amelyikről szó van és a rá következőt. (S van még egy számomra emlékezetes prózaversem, melyet a román cenzúra annak idején kihagyatott a Nyugatból: kéziratban kallódik valamelyik fiókomban, tartalma a fehér hadsereg pesti bevonulása – úgy ünnepeltem benne a darutollasokat, hogy kedvét vegyem tőlük a népnek. 1 Erre mondta Babits egy délután, hogy: „ilyen nagy verset nem írtak Vörösmarty óta”. Nagy mesteremnek ez a dicsérete azonban mérhetetlen túlzás, őt saját akkori félelmei és antimilitárizmusa vesztegették meg erre a túlzó ítéletre.) A Záporbant a városból hazamenet, éjszaka, félig nyitott ablak mellett írtam a Reviczky u. 7. III. emeletén. 2

Jegyzetek

1 Az Áradás! áradás! címűről van szó (lásd a Zsengék és ifjúkori versek közt), ennek történetét 1954 tavaszán írta meg Szabó Lőrinc: „Harmincnégy évvel ezelőtt, 1920 tavaszán írtam ezt a próza-verset.” (Érlelő diákévek: Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről, összeáll., kiad., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Petőfi Irodalmi Múzeum, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1979, 301. p.) A román cenzúra említése anakronisztikus, hiszen ekkor már nincsenek Budapesten a románok. A verset az 1920. 11–12. számban akarták közölni másik négy Szabó Lőrinc-vers (Novus nascitur ordo, Záporban, Augusztus, Karambol – ez utóbbi Szabó Lőrinc életében nem jelent meg kötetben) társaságában.

2 Ennek ellent mond a vers dátumozása: 1920. május 3. Július 2-tól lakott Babits Mihály Reviczky utcai lakásában.