Tegnap megbántott valaki
és ma sincs semmihez se kedvem.
Be szép a reggel! Hallani
a virágok szavát felettem.
Fehérruhás cseresznyefák közt
a részeg napfény csupa csók,
s az eget szabdaló sok ág közt
kötélhágcsóján ring a pók.
Jaj, mért nem tudom most se, itt se
felejteni a tegnapot
s azt a gazembert, aki este
oly gonoszul megkínozott!
Könnyű volt élni, amikor még
csak föld meg erdő érdekelt.
Most, mintha rabszolgája volnék,
a pénz s a város vasra vert.
Hiába jövök ide ki,
hogy nyomoruságom felejtsem:
tegnap megbántott valaki
és ma sincs semmihez se kedvem.