Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Az 1945-ös Naplóból

Az Összes versek-ben az utolsó darab, 1 időrendben, a Buddha válaszol. – – – Már nem volna erőm rá.2 2 

Jegyzetek

1 Az Új idők, 1943. febr. 20-i számában jelent meg.

2 Májusi bejegyzés. (Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, szerk., jegyz., utószó, életrajz Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 310.)

 

Vers és valóság

Az orrszarvú-versnek 1 testvére, szintén buddhista alapja van. Ez az alap a refrén. Maga a szerkezet is formai refrénekkel él, az is az imahengereket utánozza. 2 A kényszer rávett bizonyos kis trükkökre: már elhangzott ismétlődő motívumokat későbbi idézésükkor csak félig, sőt csak egy-egy szó célzással jeleztem. Az indítás olyan, amilyen az A Párt válaszolé, vagyis az egész mondókát megelőzi egy saját elképzelt beszédem, amelyből legfeljebb Buddha idéz – mindjárt az elején – egyet-mást. Olvasmányaim szerint létezik valami felsőbbrendű buddhizmus is (amelyre a Bhagavad-gítá 3 maga is ad példát), és ez a felsőbb buddhizmus megengedi a cselekvést és a teljes kegyetlenséget, amennyiben érdektelenek. A befejezés ilyenféle lelkiállapotáról, illetve felismeréseiről szól Buddhának, aki teljesen, embertelenül „ajánlja” nekem a magányt.  

Jegyzetek

1 Ének az orrszarvuról (Harc az ünnepért).

2 Imakerék (a versben „imagép”): különféle anyagokból (fémből, fából, durva szőttesből, kőből vagy bőrből) készült henger alakú kultikus tárgya a tibeti buddhizmusnak. Külsején leggyakrabban a szanszkrit nyelvű „om mani padme hum” mantra szerepel. Meghajtása ugyanolyan jelentőségű mint a szóval kimondott ima.

3 Szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legfontosabb szent könyve.