Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

A B. Gizihez fűződő, 1 gyermekkoromban megindult autoszuggesztiós távszerelemnek egyik megnyilatkozása. Itt egymás után három rokon témájú és hangszerelésű darab következik; másfélék már korábban is akadtak, pl. a Fény,…-ben. 2 Teljesen gyermeteg maradtam mindvégig ebben a Gizi-ügyben. Az itteniekhez hasonló darabokból volt még jó néhány… én mérgemben (és szégyenemben, mert Mikes leszólta őket) megsemmisítettem őket; ez a három azonban előzetesen már megjelent a Pandora című irodalmi folyóiratban, 3 melynek fél éve alatt én voltam a szerkesztője. (A Pandora egy modernebb Nyugat kívánt lenni.) A vers világosan érezteti a gondolat megszerkesztésének lassú, szerves átépülését a „vers libre”-ből a klasszikusabb zárt formákba. A nyugtalan stílus is lemondott a megafonhasználatról, de változatlanul élénk, vibráló, „józanul expresszionista”. Persze túlzás benne, hogy tíz éve „kétszer láttalak”, és hogy az elmúlt tíz év csak „a tiéd”. Sőt, az egész lelkiállapot valami feloldatlan ideggörcsre emlékeztet: szüntelen túlzásra. Talán ezért vállaltam aránylag olyan könnyen Mikes kritikáját (aki persze megsemmisítést nem ajánlott).  

Jegyzetek

1 Bajor Gizihez fűződő kapcsolatáról írt a Bizalmas adatok és megjegyzések visszaemlékezésének B. G. fejezetében. Ld. Szabó Lőrinc: Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp., 2001, 291–295.

1 A Fény, fény, fény c. kötet Ima, a nők ellen, Az Örömhöz c. versek hozhatók kapcsolatba Bajor Gizivel.

1 A kötet másik két verse: Vereség és fájdalom és Mint járvány vagy zsarnok látogató. A Pandora első számában (1927) jelent meg.