Vers és valóság
Nem tudom már, milyen beteg lehettem akkor – illetve a vers mondja, hogy meghűlésről volt csak szó. Két szívtrombózis után mindamellett gyanakodva nézem azt a „szúrást” a hátam közepén, 1 amelyről szó esik benne, és amely már oly sokszor jelentkezett eddig is. Talán angina volt? Anginás hajlam? Nagyon tetszik a végén a kihúzott fog hasonlata, hogy az a darab csont „mégsem volt azonos velem”. Tudniillik rengetegszer megfordult az eszemben, hogy például egy levágott ujjam én vagyok-e, egy ujjam, melyet leharapna a kutya, az én személyiségemnek egy része-e?