|
Dsuang Dszi haldokolt. Barátai díszes temetést ígértek neki. – Az egész város lesz ravatalod! – Az erdő mindig jobb szállást adott. – Márványt s ezüstöt zárunk majd köréd! – Az én koporsóm a föld és az ég. – Arany sírlámpák őrzik álmodat. – Az én lámpáim a hold és a nap. – Gyémántékszerrel szórjuk be porod! – Az én ékszereim a csillagok. – A nép búcsúztat, mint királyokat se! – Itt a királyibb mindenség fogad be. – Testeden hollók s varjak marakodnak! – Adjam prédájukat a kukacoknak? Dsuang Dszi meghalt. Már két ezredéve. Marad belőlünk annyi, mint belőle? |