1. Kézirat.
MTA KIK Kézirattár Ms 2270/78. 3 fol.
Tintával írott, egyes javítások ceruzával; számozott jegyzettömblapokon; az
eredeti cím – Egy verseskönyv olvasása után – alcímmé vált, felette ceruzás
kézírással: Nyári hajnal; az átírt szövegrészletek többszörösen áthúzva,
átsatírozva. Szövege eltér a Pesti Naplóban, az 1936-os Athenaeum-kiadásban és
az Összes versei 1943-as kiadásában közölttől. Ld. a Pesti Napló-közlés leírását
(2.).
2. Pesti Napló, 1935. febr. 17. (40. sz.) 19. p.
Egy verseskönyv olvasása után, 1933 alcímmel. Eltérések a kézirat szövegétől: 9.
sorban: „Ébredek, és már” helyett „Most ébredek. S már”; 16. sorban: „nézi
előttem” helyett „nézi egymásban”; 17. sorban: „S most” helyett „És”; 25. sorban:
„És ami akkor” helyett „Ami akkor, rég,”; 45. sorban: „Elalszom” helyett „Már
alszom”. Szövege, ékezethasználati különbségeken túl, megegyezik az 1936-os
Athenaeum-kiadásban és az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel.
3. Az 1936-os Athenaeum-kiadás nyomdai kézirata, 73–74. fol.
Magántulajdon.
Lapokra ragasztva a Pesti Napló-közlés kivágatai; jobb felső sarkokban kézírásos
lapszámozás: 73, 74; cím alatt az alcím és a szerzőségi közlés áthúzva; 73. f.
r.-n a kivágat tetején a Pesti Napló-közlés kézírásos datálása áthúzva.
4. Szabó Lőrinc: Különbéke, Versek, Athenaeum R.-T. kiadása, Budapest, 1936,
103–104. p.
Az alcím, zárójelbe téve, az évszámot elhagyva, visszakerült; szövege megegyezik
az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel.
5. Híd, 1941. 34. sz. (1941. aug. 12.) 7. p.
A lap szerkesztői két oldalt szenteltek Babits Mihály emlékének, melyeken Szabó
Lőrincén kívül a következő verseket közölték: József Attila: Magad emésztő, Tóth
Árpád: Prospero szigetén, Juhász Gyula: Babits Mihálynak a huszonötödik
évfordulón, Ady Endre: Babits Mihály könyve (Kritikai helyett vers).
Szabó Lőrinc verse Babits Mihály új verseskönyvének olvasása után alcímmel. Az
alcím után egy csillag az oldal alján olvasható szerkesztőségi jegyzetre utal: „Ez
a költemény »Egy verseskönyv olvasása után« alcímmel 1933-ban jelent meg:
hódolat volt a meg nem nevezett Babits költői géniuszának és felidézése annak a
barátságnak, amely Babits Mihályt az 1920-as évek elején az ifjú Szabó Lőrinchez
fűzte és később megszakadt. Babits természetesen megérezte, hogy a költemény az
ő akkori legújabb verseskötetéről szól, érintkezést keresett volt tanítványával
és így hosszú évek múltán ez a vers hozta létre a két költő újabb találkozását.”
Szövege, ékezethasználati különbségeken túl, megegyezik az 1936-os
Athenaeum-kiadásban és az Összes versei 1943-as kiadásában közölttel.
6. Az 1943-as Összes versei kefelevonata.
MTA KIK Kézirattár Ms 4653/4. 400–401. p.
7. Szabó Lőrinc Összes versei, 1922–1943, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.
kiadása, Budapest, 1943, 400–401. p.