Vers és valóság
A nyárról s általában az életemről szól. Azt hiszem, valamilyen átmeneti keserű periódusban lehettünk Erzsikével: 1 az első strófa refrénje alighanem vele kapcsolatban gúnyolódik magamon. A második szakaszban Miklós Andor halála után Az Esték új vezérigazgatójáról szólt, akit Nagyúrnak, és később Disznófejűnek emlegetek és megvetek, noha egyúttal sajnálom is. 2 A 3. strófa refrén előtti második utolsó sora („s ha beül hozzád”) Bajcsy-Zsilinszkyre vonatkozott, akivel igen szerettük egymást, bár elválasztó momentumok is voltak köztünk. 3 A 4. szakasz betegségeket, vérnyomást és szívbajt emleget. A „Tízezer Dolog”: utalás a kínai költészetben sokat emlegetett világra, mindenségre.
Jegyzetek
2 Miklós Andor halála, 1933. december 2. után „A társulat néhai elnökének intézkedése értelmében” Az Est-konszernhez tartozó összes vállalatok vezetését a főörökös, özv. Miklós Andorné Gombaszögi Frida mellett Salusinszky Imre és dr. Vadnai Béla vette át. Akire Ady Endre Harc a nagyúrral c. verséből megidézett disznófejű Nagyúr utal: Vadnai Béla (1894–1943) az első világháború után kormánybiztos, majd 1922-től a Pénzintézeti Központ helyettes igazgatója lett, s e minőségében 10 éven át szerkesztette a Központ kiadványait. 1934-től Az Est-lapok, illetve az Athenaeum Rt. vezérigazgatója.
3 Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) ekkor a Szabadság c. lap szerkesztője és a Zilahy Lajos és Szabó Lőrinc szerkesztette Magyarország cikkírója. Kettejük között politikai kérdésekben, elsősorban a Németországhoz való viszony megítélésében több alkalommal adódott nézeteltérés. Bajcsy-Zsilinszky levelei Szabó Lőrinc hagyatékában: MTA KIK Kézirattár Ms 4679/59–65. Kettejük kapcsolatáról és Szabó Lőrinc szerkesztőségi tevékenységéről ld. Lengyel András: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a „Magyarország” kapcsolatához (1935–1936), Magyar Könyvszemle, 1980. 4. 370–376.; Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front, Irodalomtörténeti Közlemények, 2009. 3. 273–336.; 2009. 4. 395–471.