Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Részlet Szabó Lőrinc Kárpáti Aurélhoz írott datálatlan leveléből

Látszik a Budára való átköltözés hatása! 1 A Hajnali rigók hangversenye (119. old.) egy városi ember meglepődése. 2

Jegyzetek

1 1929 legelején költöztek a XII. ker. Németvölgyi út 6. (ma 16.) számú ház félemeleti lakásába (2. sz.).

2 Szabó Lőrinc datálatlan levele, OSZK Kt. Levelestár, N. sz.: 1952/68. Kárpáti Aurél a költők főváros-élményéről állított össze egy rádióműsort, ehhez kérte Szabó Lőrincet, nyilatkozzon Budapest-ihlette verseiről, illetve ezek közül, melyek hangozhatnának el. E műsor felvezető szövege megjelent a Pesti Napló 1937. dec. 31-i számában.

 

Vers és valóság

Végre egy jókedvű vers! Este és éjszaka a Hunyadi János út 6–8. számú házban voltunk Komjáthy Aladáréknál vendégségben, 1 jó késő tavasszal, vagy már nyár elején. Hajnalban egy vendégektől üres szobában ablakot nyitottam, és már ott hallottam a várkerti rigókat. Virradatkor gyalog mentünk haza feleségemmel, és útközben minden kertből ugyanazt a madárkoncertet hallottuk szakadatlanul ismétlődni. Otthon már bosszantott is, hogy az ágyban még mindig nem hagy aludni a sok rigófütty. Napközben Az Estnél dolgoztam, délután valamiért a Balatonra készültem, és Kelenföldön igyekeztem elérni a vonatot. De nem sikerült. Egy három órával későbbi vonattal indulhattam csupán. Emiatt villamoson visszafelé indultam a városba, és útközben egy zöldvendéglő kertjénél, mely egyébként teljesen idegen hely volt számomra, leszálltam. Az Estnél már 2-3 sort kigondoltam a vers kezdetéül, azt a korcsmában folytattam és befejeztem. Nagyon meglepett, hogy jókedvű. De hát ez volt a valóság! S ez is refrénes vers. Olyan népszerű volt, akár a Lóci-versek. 2 Rímképlete miatt valami angolosat s swinburne-öset is érzek benne. 3

Jegyzetek

1 Komjáthy Aladár (1894–1963) költő, író. Babits Mihály gimnáziumi diákja volt Újpesten, mint költőt ő fedezte fel. 1918-tól közölte írásait a Nyugat.

2 Fia, Lóci ihlette versekről van szó; Különbéke c. kötetben: Téli este, Lóci elalszik, Lóci óriás lesz, A bagoly, A légy, A rádió, Lóci lázadása, Csirkék, Lóci verset ír; Harc az ünnepért c. kötetben: Lóci és a szakadék, A sorsjegy; a Régen és Most ciklusból: A földgömb, A halottak, Lóci meg a számok, Gyerekek közt, Bicikli.

3 Algernon Charles Swinburne (1837–1909) angol költő egy verse az Örök Barátaink c. műfordításgyűjteményében: Egy nap meg egy éj (At Parting). Egy Stefan George-ről tett megjegyzése Swinburne-t is illeti: Oly remegő finomságokat és hajlékony, lélekbe símuló hangokat, annyi verszenét – talán az egy Swinburne-t kivéve – a világirodalom egy költőjénél se találhatunk, mint Georgénál A lélek évében.

4 A név helyesen Reinitz Béla (1878–1943), zeneszerző, zenekritikus, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, 1931-ben tért haza.

A versről ld. Lengyel Balázs: Szabó Lőrinc: Hajnali rigók = Miért szép? A századunk magyar lírája verselemzésekben, összeáll. Albert Zsuzsa, Vargha Kálmán, bev. Benedek Marcell, Gondolat, Bp. 1966, 248–256. [Későbbi kiadások: 1967, 1968, 1974.; kötetben még: Lengyel Balázs: Közelképek: Válogatott tanulmányok, Szépirodalmi, Bp. 1979, 138–149.; Lengyel Balázs: Zöld és arany: Válogatott esszék, Magvető, Bp. 1988, 182–190.]; Ferencz Győző: Vers és fordítás: Wordsworth utórezgése: Szabó Lőrinc: Hajnali rigók = uő.: A költészet mechanikája: Verselemzések, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997, 209–220.