5 10 15 |
Áldassál, Uram, amiért nékem is adtál valamit, áldassál, amiért nemcsak szépséget s szórakozást teremtettél, nemcsak gyönyörű templomokat s félelmetes pénz-szörnyeket, nemcsak ifju lelkesedést, friss vért, kacagó lányokat s gyermekeket, – óh, áldassál, Uram, amiért a mulandó örömök s harcok hétköznapjai után megteremtetted az ünnepet, a megnyugvást, a semmit, aki az idő teljességében értem is eljön és áldott karjaiban elringat mindörökre. Ámen. |