A kötetről

A Fény, fény, fény c. kötetnek egy, Szabó Lőrinc utólagos személyes bejegyzéseit tartalmazó példánya arról tanúskodik, hogy a költő harmadik verseskönyve az „1924 jan. – 1925 szept.” közt keletkezett verseket tartalmazza.

Ekkor már több mint két éve, hogy Az Est-lapok belső munkatársaként rendszeres jövedelemmel rendelkezett. Ugyanakkor kimerítette a mindennapi robot, a munkahelyi kötöttség pedig a szabadság elvesztésének a tudatával is járt. Mint szerkesztőnek gyakran közölték a verseit a konszern lapjai, és a fenti időszak alatt kizárólag Az Est-ben, a Pesti Naplóban vagy a Magyarországban publikált, miután munkatársi kapcsolata a Nyugattal több mint fél évvel korábban megszakadt. Ennek a költészete fejlődését meghatározó otthonnak a kialakításában jelentős szerepe volt Mikes Lajosnak, aki 1923 tavaszától kezdi szervezni Az Est-lapok irodalmi rovatát. Programjának egy jelentős pontja, mely Szabó Lőrinc későbbi pályáját tekintve igen meghatározó, a fiatal tehetségek támogatása. Az infláció idején a konszern viszonylag jól megfizette a közölt irodalmi alkotásokat, s a lapok szerzői honoráriuma a szerkesztőségi fizetéssel együtt biztos megélhetést nyújthattak a munkatárs írók számára. (Az írók nagyfokú támogatásáról tanúskodnak Mikes utalványozó könyvei, melyek közül fenmmaradtak az 1923. április 28 és 1924. június 30. közötti időszak kimutatásai. Szabó Lőrincnek például az 1923 végén átvett versekért még nyolcvan-nyolcvanezer koronát fizetett, 1924. március 7-én már százötvenezret, május 12-én kétszázezret, június 14-én pedig kétszázötvenezret adott egy-egy versért. Tehát az infláció menetét meglehetős érzékenységgel és azonos ütemben követte a honorárium emelkedése. Ld. Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi, Bp. 180–181. Ld. még PIM Kt. V 2179/243.)

A stabilabb anyagi helyzet tette lehetővé Szabó Lőrinc számára a külföldre utazást: 1924. július 10–22. között Ausztriában és Észak-Olaszországban, 1925. augusztus 2–18. között pedig feleségével Olaszországban utazgatott. Körútjai során szerzett élményeihez kötődik a Fény, fény, fény jónéhány költeménye, és ebben a kötetében jelenik meg, későbbi költészetére is jellemzően, az utazás mint téma. 1925. augusztusi genovai tartózkodása ihlette a kötet legnagyobb szabású, az Óda a genovai kikötőhöz c. négy tételes versét.

Újságírói működése is meghatározta verseinek tematikáját, költészetének jellegét, mivel ekkor kezdte el riporteri országjárását, s ezeknek a felfedezőutaknak a hatása közvetlenül is jelentkezett a kötet verseiben (Ima a repülőgépen [H-MAC A], Repülőgép az Alföldön, Újsághírben a végtelen). Versihlető élménye több esetben publicisztikájában is megjelent (Búcsú Avelengótól, Embertelen szépség, Szélcsöndes ormok, Ima a repülőgépen [H-MAC A]) és majd az is megtörténik, hogy verse később egy prózai írássá teljesedik (Egy eltűnt városban).

Ebben az időszakban kezdett el fordítani a színpad számára. 1924. április 11-én mutatta be a Renaissance Színház Georg Kaiser Asszonyáldozat c. művét az ő magyarításában. A Magyarország 1924. június 29-i számában terjedelmes, addigi pályáját bemutató nyilatkozata jelent meg. 1924 december közepén kezdődött kapcsolata Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel, mely huszonöt évig tartott.

A kötet verseinek a keletkezése idején mélyült el ellentéte Babits Mihállyal. Babits első nyilvánosságot kapott, Szabó Lőrinctől való eltávolodására utaló nyilatkozata az az interjú, mely a Magyarország, 1923. december 8-i számában jelent meg. Egy nem sokkal későbbi cikkének több kitétele pedig negatívan illette az ifjú költőt. (Fiatalok, Nyugat, 1924. február 1., 160–166.) Kapcsolatuk megromlásának lelkiállapota ihlette a Kihívás (Nap, idd ki, idd ki a szemeimet!) és a Szegénynek lenni s fiatalnak c. verset. Ugyanakkor a Babitshoz viszonyulásának ellentmondásosságára különös módon utal az a megjegyzés, miszerint ekkori költészete vélt kudarcának az okát éppen abban látja, hogy nélkülöznie kellett egykori mestere útmutatását és véleményét: „...sajnálnom kell, hogy ő, akivel már nemcsak szellemileg lehettem együtt, húszas éveim elejének nagy fordulója, erőszakos »lázadása« idején nem maradhatott olyan jótékony vezetőm, mint amilyen elindítóm volt, amikor saját világom önálló kiépítéséért bizony helytelen és túlzó keresésekre kényszerítettek az ösztöneim.” (Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek az életemben = Uő: Emlékezések és publicisztikai írások, szerk., jegyz., utószó Kemény Aranka, Osiris, Bp. 2003, 399.)

Szabó Lőrinc ekkori lelkiállapotát, Rába György szavával élve, a „lázadó vágyakozás” jellemezte leginkább, szabadulni akart a mindennapi egzisztenciális korlátok közül, nem akart „ülni a kényszerek rabpiacán”. (Rába György: Szabó Lőrinc, Akadémiai, Bp., 1972, 42.) A kitörés vágya pedig megidézte számára a természeti lét végtelennek feltételezett örömeit. Magát a természetet egy mindent magával ragadó körforgásnak látta és láttatta, melyben a személyiség kozmikus méretűvé tágul. Azonban a természettel való kapcsolat nem hozott számára megnyugvást, nem oldotta fel létezése diszharmonikus voltát. Ez már a valósághoz való viszonyának és ezzel együtt költői felfogásának változására is utalt. Alapállása az expresszionista attitűdöt idézi, kitörni az egyéni és a társadalmi lét korlátai közül, megjelenítve a környezet leplezetlen realitását is, és ezáltal a társadalommal való szembenállásába belejátszott az emberekkel szembeni idegenségnek a távlata.

Az idegenség élménye jelenik meg a kötet ún. utazás-verseiben is, melyeket Kulcsár-Szabó Zoltán a következőképpen jellemzett: „Ami (vagy aki) az ilyen és hasonló utazásversekben mindemellett hiányként jelenik meg, az a másik: az én kiterjedése, érzékeinek meghosszabítása vagy felfokozása, túljutása önnön határain paradox módon mégsem nélkülözi a magány bezártságát, amit nemcsak az nyilvánít ki, hogy az emberi lények rendre hiányoznak a turisztikai spektakularitások közül, hanem például a Fény, fény, fény azon darabjai is, amelyek (Marmoláták és Latemárok; Balaton, vakáció stb.) az utazó magányát, »idegenségét« panaszolják...” (Kulcsár-Szabó Zoltán: Utazás, gyerekek, Kelet = Uő: Tükörszínjátéka agyadnak: Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, Bp. 2010, 115.) Az utazás, a helyváltoztatás, a távoli úticélok kísértése, a sebesség a költői én „jellegezetesen expresszionisztikus dimenziótágulásának síkjain” (Uo., 114.) fejeződik ki.

A kötet stílusának jellegzetessége, hogy a költő a kozmikus erők határtalanságát, az utazás élményét, végtelennek megnyíló természeti közeg hatását új nyelvi eszközökkel fejezte ki. A költő nyelvhasználatában meg-megbomlott a szintaxis, a kiegyensúlyozatlan lélek látomásos valóság-idézésének engedve. Jónéhány versének nyelvszemléletét meghatározó elv: a káosz megjelenítése a káosz eszközeivel. Ez az új nyelvi eszmény, már élesen különbözik attól, mely a Föld, erdő, isten verseit meghatározta. Költői képei elsősorban nem leíró jellegűek, hanem közvetlen hatást keltőek, elsőrendű funkciójuk, hogy ugyanazt a feszültséget élje át az olvasó, melyet a költő a személyes élmény által. Ezzel összefüggésben költészetének énközpontú világát alapvetően meghatározta mindenkori hangulata, ezért a személyes élmények egymásutániságának az esetlegessége révén jelennek meg a valóság elemei. De ahogyan Rába György megfogalmazta: „Mindez mégsem tipikus avantgarde költészet.” (Rába György: I. m., 45.) Fény, fény, fény expresszionizmusa a klasszikus hagyományon átszűrt modernség, mely sokban különbözik a Kassák Lajos és köre által közvetített avantgardizmustól. A versmondat széttagolása formabontásra vall, ugyanakkor a szabadversek aránya kicsiny a kötet összes költeményéhez viszonyítva. A nyelvi újszerűség nem jár együtt a versforma kötöttségeinek a megbontásával.

A Fény, fény, fény versei keletkezésének az idején Szabó Lőrinc sajátos expresszionista törekvése felelevenítette a korábban megtagadott Ady-hatást is, melyet Ignotus Pál kortársi kritikájában is szóvá tett. Magától értetődőnek tartotta ezt, mivel „a saját végtelenségét és erejét éneklő kozmikus büszkeség frazeológiáját a magyarban Ady teremtette meg, s azóta önkéntelenül az ő stílusába siklik minden költő, aki ennek a lélekállapotnak ad kifejezést.” (Ignotus Pál: Fény, fény, fény: Szabó Lőrinc új verseskönyve, Nyugat, 1926. I. 455.) Ezt az Ady ihlette költői magatartást idézte Szabó Lőrinc öninterjújában is: „Oly meztelenül mutatkozik előttem az ember, hogy máris szertefoszlott az a csillogó, hazug ruha, amelybe a kifogyhatatlanul változatos valósággal igazi érintkezésbe jutni nem tudó otthoni szegénység öltöztette gondolatvilágomat. – Nagyszerűnek, hatalmasnak, gyönyörűnek tartom a világot, a valóságot – a szépség csak egy része a valóságnak – és azt hiszem, ezt az óriási, exaltált való-világot (melybe a szellem, érzés és gondolat is beletartozik) kötelességem magamon át minél teljesebben kifejezni.” (Magyarország, 1924. jún. 29. [128. sz.] 7. p.; kötetben: Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, szerk., jegyz., utószó, életrajz Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 79.) Ezt az Adyhoz való megtérést némiképp motiválhatta meghasonlottsága Babitscsal is. Tíz évvel későbbi visszatekintésében az Ady-féle költői magatartás mintáját negatíven értékelte: „A múló befolyások nagy része (például Adyé) nálam káros volt.” (Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek..., i. m., 399.)

A kötet verseiből kitűnik, hogy a természet és a technika felett támadó önfeledtségében az emberi alkotókedv határtalanságát is átélte. Sőt, magát az expresszionizmust is mint a technikai világ költészetét határozta meg ekkor, 1925 januárjában előadást tartva a soproni Frankenburg-kör estélyén: „...meg kell teremteni hát a gépek, a technika, a fejlődés poézisét is. Ez az új poézis az expresszionizmus.” (Szabó Lőrinc: Vallomások, i. m., 81.) A technikai változások iránti csodálata társadalomkritikai magatartással párosult. Ez a kettősség figyelhető meg a kötet legnagyobb szabású költeményében az Óda a genovai kikötőhöz c. költeményében, mely egyszerre az emberi teremtőképesség himnusza, s ugyanakkor pontos látlelete a pénz világokat mozgató mechanizmusáról.

Szabó Lőrinc már idézett 1924. júniusi nyilatkozatában alacsonyrendűnek tartotta a tisztán impresszionista művészetet, illetve egyszerre határolta el magát a Nyugat nagy nemzedékétől, a lírai megújhodás jegyében tíz-tizenöt évvel korábban meginduló „dekadens-impresszionista lírai áramlat”-tól és a magyarországi avantgarde-tól, a „különleges modernebbnek látszó, de gyökértelen irányzat”-tól is. Az öninterjújában vázolt idea jegyében fogant kísérletként tartható számon harmadik kötete.

A kötet elsőként publikált darabja, a Mit kaptam én még a világtól? (az átdolgozás utáni Utazás háború után) 1924. jan. 6-án jelent meg Az Estben (11. p.); az utolsó, a Repülőgép az Alföldön ugyancsak Az Estben, 1925. szept. 13-án (9. p.). A Fény, fény, fény c. kötetnek a család által őrzött házipéldányában található bejegyzés, miszerint az 1924 januárjától 1925 szeptemberéig írt verseket gyűjtötte össze a költő nem egészen pontos. Mikes Lajos fent említett utalványozó könyvének tanúsága szerint „áthozat 1923-ból” megjegyzéssel 9 vers szerepel. Január 2-i kifizetési dátummal: Ölelj meg, ölj meg, Istenem, Nem ülni a kényszerek rabpiacán, Mit kaptam én még a világtól?; január 10-i kifizetési dátummal: Tüzek csengői, lila csóvák, Óh, Nizza! tenger, arany fövény, És lerogyok az indulás küszöbén; január 19-i kifizetési dátummal: Sikolts, gejzir! Tavasz! Égbetörő!, Legázolt kilométereken át, január 28-i kifizetési dátummal: Nap, idd ki, idd ki a szemeimet! Ezek bekerültek a kötetbe is. Tehát ez a 9 darab már 1923-ban elkészült, azonban már csak 1924-ben kerültek kifizetésre és jelentek meg. (Ld. PIM Kézirattár, Mikes Lajos pénztárkönyve, 1923. ápr. 28. – 1924. jún. 30. V 2149/243. 35., 48. p.) Egy régebbi keletű, 1922-es vers is szerepel a kötetben: Balaton, vakáció. Öt vers a kötet nyomdába adásáig nem jelent meg, ezért a kötet (a család tulajdonában lévő) „nyomdai kézirat”-ában nem a lapkivágatuk szerepel, hanem négy esetben kézírásos tisztázatuk: De a nő, jaj, megszomorít (Ima, a nők ellen), Távoli kürtök (Az Örömhöz), A hülye szolga szól: (A hülye szolga szól), Óh élet, iszonyú csatatér! (A húnyt szem balladája). A kötet szerzői példányában e versek keletkezési dátuma 1925. A Szétlőtték a páncélvonatot (Klió) szövege pedig hiányzik, azt már a nyomdai kézirat leadása után illeszthette a költő az anyagba.

A címlapon kiadás éveként 1926 olvasható, de a kötet valójában már 1925-ben megjelent. Szabó Lőrinc minden alkalommal 1925-re datálta a Fény, fény, fény megjelenését, ez az évszám szerepel Összes verseinek 1943-as, definitívnek számító kiadásában is. A róla szóló első recenzió már 1926. január 10-én megjelent. Mi Szabó Lőrincet követve nem a címlapon feltüntetett év alapján, hanem a tényleges megjelenési évet figyelembe véve említjük a Kultura-féle kiadást.
 
Kéziratok az MTA Könyvtára Kézirattárában

Ms 2270/16. Avelengo. [Búcsú Avelengótól. Első megjelenése Avelengo címmel: Az Est, 1924. júl. 27. Némileg eltér Az Est-béli közléstől és az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttől.] Fogalmazvány, áthúzott majd átírt részekkel, 3 f. A f. 3v.-n Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 2270/17. Erdők lehellete, néma láz. [Szerelmes erdő. Első megjelenése Az erdő bírkózik velem címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 12. Szövege majdhogynem megegyezik a Pesti Naplóbéli és az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Fogalmazvány, 2 f.
Ms 2270/18. A hülye szolga szól. [Szövege az 1925-ös Kultura-kiadásban közölthöz képest is variáns.] Fogalmazvány, 2 f.
Ms 2270/19. Óda a genovai kikötőhöz. [Az 1925-ös Kultura-kiadásban való megjelenése után keletkezett kézirat, szövege a korábbi és a későbbi közlésekhez képest variáns.] 8 f.
Ms 2270/20. Óda a genovai kikötőhöz. [A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel majdhogynem megegyezik, a IV. rész nincs szakaszokra tagolva.] 6 f.; a f. 6v.-n Szabó Lőrincné megjegyzése.
Ms 4650/14. Ujsághírben a Végtelen. [Első megjelenése: Az Est, 1924. szept. 28. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel, eltérő központozással.] Fogalmazvány, javításokkal 1 f.
Ms 2276/36. Álarc mögül. Gépirat. [Új versek, régi dallamok. IV. Összeállítás a Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az Új Idők számára. 1943. Szövege megegyezik az 1943-as Összes verseiben közölttel.] 1 f.
Ms 2276/36. Fény. Gépirat. [Új versek, régi dallamok. IV. Összeállítás a Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az Új Idők számára. 1943. Szövege megegyezik az 1943-as Összes verseiben közölttel.] 1 f.
Ms 2276/36. Szökj lélek. Gépirat autográf javításokkal. [Új versek, régi dallamok. IV. Összeállítás a Fény, fény, fény c. kötet (1925) verseiből az Új Idők számára. 1943. Szövege megegyezik az 1943-as Összes verseiben közölttel.] 1 f.

Kéziratok a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában

2011.4.5. Repülőgép az Alföldön. [Első megjelenése: Az Est, 1925. szept. 13. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Töredék, a vers utolsó két versszakának tisztázata, 1 f.
V. 332. Szegénynek lenni s fiatalnak. [Első megjelenése: Pesti Napló, 1925. máj. 31. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat, javításokkal; a lap szélén nyomdai utasítás és Szabó Lőrinc megjegyzése: „P. N. vasárnap”. 2 f.
V. 335. Óda a genovai kikötőhöz. [Első megjelenése: Magyarország, 1925. aug. 30. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat, a lap szélén nyomdai utasítás és Szabó Lőrinc megjegyzése: „Vers vasárnapra”. 2 f.
V. 819. Isten. [Mind-Egy, I-II. Első megjelenése Isten címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 26. A kötet megjelenése előtt keletkezett, és szövege megegyezik az 1925-ös Kultura-kiadásban közölttel.] Tisztázat javításokkal, 2 f.

Kultura-kiadás (1925) nyomdai kézirata

Magántulajdon. A kötet nyomdai kéziratának lapjait utóbb Szabó Lőrinc bekötette; a kötés során a lapokat körbe vágták, így néhány esetben maga a kézirat szövege is hiányossá vált. A címoldal szövege Szabó Lőrinc kézírásával, a felső sarokban szintén az ő kézírásával: „Klára”. Kiadás tervezett helyének és idejének megjelölése: „Budapest, Franklin Társulat, IV. Egyetem u. 4., 1926.” Az egyes lapokon újságkivágatok, újságkivágatok autográf javításokkal felragasztva, ill. kéziratok. A lapok Szabó Lőrinc által ceruzával beszámozva, összesen 67 f. A nyomdai kéziratból hiányzik a Szétlőtték a páncélvonatot (Klió) c. vers. Szabó Lőrinc hagyatékában megtalálható kötet verseinek autográf jegyzéke, melyet utólagosan kiegészített a költő a betoldott versek címeivel és az időközben megjelent kötet oldalszámaival.
 
Kultura-kiadás (1925)

Fény, fény, fény, Kultura, Budapest, 1926 [1925]. A kötet címlapján mint kiadási év 1926 olvasható, de valójában már 1925 végén megjelent a kötet.

Kultura-kiadás (1925), szerzői példány

Magántulajdon. Fény, fény, fény, Kultura, Budapest, 1926 [1925]. Egyes oldalain Szabó Lőrinc autográf megjegyzései az összes vers megjelenésére és keletkezési körülményeire vonatkozóan. A Föld, erdő, isten és a Kalibán! kötet fennmaradt szerzői példányaitól eltérően e könyv nem tartalmaz javításokat vagy a versek átdolgozására vonatkozó megjegyzéseket. A szennylap verzóján versek jegyzéke Szabó Lőrinc kézírásával. E listán megjelölt művek a Szénásszekér címűt kivéve, szerepelnek a kötetben, a címek mellett pedig feltüntette az oldalszámokat: A tavasz ideges villámai 4., Az erdő birkózik velem 26., Ma minden léggömb égbe szökik 10., Mint a hajók kigyulladt kikötőből 30., Távoli kürtök 41., Erdők tűzvésze, ősz, köszöntlek! 50., Színből, hangból, testből kihullni! 59., Minden szent fények elbucsuznak 72. A jegyzék összeállításának a szempontja nem ismert. A címoldalon Szabó Lőrinc kézírásával: „Klára”; a címlap verzóján pedig megjegyzése a kötet verseinek keletkezési időszakára vonatkozóan: „1924 jan. – 1925 szept.”.

1934-es Válogatott Versei nyomdai kézirata

MTAKK Ms 4652/2. anyagából, mely szerintünk az 1934-i Válogatott Versei gépiratát tartalmazza helyenként autográf javításokkal, kiegészítésekkel, és újságkivágatot. Erre utal az anyag borítékján olvasható „kis anthológia” megjelölés is. A versek előtt a versek kézírásos jegyzéke kötetek, ill. kötetekben való megjelenés szerinti sorrendben.

Válogatott Versei (1934)

Szabó Lőrinc Válogatott Versei. Uj Irók 8. szám. Nagy Károly és Társai, Debrecen, 1934. A kötet számára átdolgozott versek: Nyugtalanság (Tízezer éhes nyíl vagyok), Tavasz elé (Jövel, szentlélek-úristen!), Háború után (Zümmögő, kalandor sugarakon), Kisértetek (Nézek s ezer arcom visszanéz), Akkor se, vagy csak akkor? A megszállott (Nem akarlak, s csak rád gondolok), Lekötött bója (Nagy vizek rohannak), Óda a genovai kikötőhöz, Este (Megsemmisülés), Takarodó (Visszafelé néznek a távcsövek).

Válogatott Versei autográf és gyorsírásos igazításai

Magántulajdon. A költő 1934-es Válogatott Versei c. kötetének a könyvtárszobájában lévő saját példánya, benne néhány szavas igazítás, ill. a bevezetés átigazítása feltehetően az 1940-i Válogatott versei számára. A kötet végén különböző jegyzékek. Feltehetően egy rádióelőadás időbeosztása, ill. valamely válogatás szempontja. A Fény, fény, fény c. kötet verseit illetően nem található igazítás; a 33. oldal szélén az Óda a genovai kikötőhöz III. tétele mellett gyorsírásos jegyzet.

1934-es Válogatott Versei autográf átírása

MTAKK Ms 4653/1. jelzetű anyagából. Az 1934-es Válogatott versei nyomdai példányának autográf javított változata az 1940-es Válogatott versei számára. Érdekessége: az 1934-es kiadás kiadói jelzése felülragasztva a Singer és Wolfner kiadás jelzésével.
 
Válogatott versei korrektúrája

MTAKK Ms 4653/3. jelzetű anyagából. Az 1940-es Válogatott versei korrektúrája. A Fény, fény, fény c. rész címoldalán (17 f.) Szabó Lőrinc jegyzete: „Korr. 1939. IX. 15. – Szabó Lőrinc”. A kötetből kiválogatott versek szövegén nincs érdemi javítás az 1934-es kiadáshoz képest, az oldalakon szedés korrekciói és a központozás igazításai.

Válogatott versei (1940)

Szabó Lőrinc Válogatott versei, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1940.

Magyar Csillag (1943)

A lap két alkalommal közölte Szabó Lőrinc első négy kötetéből származó versek átdolgozott változatát.
A Magyar Csillag 1943. 8. (ápr. 15.) száma 8 verset ad közre, ezek közül a Fény, fény, fény c. kötetből 5-öt: Pillanatok, Séta közben, Szerelmes június, Óh, Nizza, tenger, Embertelen szépség, Hunyt szem balladája, Az Isten darabkái. A Nyolc költemény gyűjtőcímhez a következő szerkesztői lábjegyzet csatlakozik: „Ezeket a költeményeket Szabó Lőrinc Kalibán s Fény, fény, fény c. ifjúkori köteteinek (1923 és 1925 [sic!]) a költő Összes Versei számára átdolgozott végleges szövegében közöljük. A következő számaink egyikében Szabó Lőrinc munkanaplóban világítja meg az átdolgozás okát és módszerét.”
A Magyar Csillag 1943. 10. (máj. 15.) száma 5 verset ad közre, ezek közül a Fény, fény, fény c. kötetből egyet Káprázat címmel. Az Öt költemény gyűjtőcímhez a következő, az előzőhöz hasonló tatalmú szerkesztői lábjegyzet csatlakozik: „Ezeket a költeményeket a Szabó Lőrinc Összes Versei számára most átdolgozott végleges szövegükben közöljük. Az első a költő Kalibán c. könyvében (1923), a második a Fény, fény, fény-ben (1925) [sic!], a harmadik A Sátán Műremekei-ben (1926) jelent meg először. A további két vers csak napilapban jelent meg, 1934-ben, illetve 1928-ban és mostani végleges formájában az Összes Versek zárórészének, a Régen és Most c. új kötetnek az anyagába tartozik. Következő számaink egyikében Szabó Lőrinc szeretné munkanaplóban megvilágítani az átdolgozás okait és módszerét.” Végül is az átdolgozásokkal kapcsolatban Szabó Lőrincnek nem jelent meg nyilatkozata a Magyar Csillagban.

Uj Idők (1943)

Uj Idők, 1943. júl. 10. (28. sz.) 34. p. „Új versek, régi dallamok: Öt költemény SZABÓ LŐRINC Fény, fény, fény című ifjúkori (1925) [sic!] kötetének a költő Összes versei számára megállapított végleges szövegében”. Az öt vers: Álarc mögül, Üzenet messzire, Fény, Szökj lélek, Az Őszhöz. Szabó Lőrinc hagyatékában megtalálható az Álarc mögül, a Fény és a Szökj lélek c. versnek e közlés alkalmára készült gépirata, ill. a verseket közlő oldal tördelési terve.
 
Uj Idők, 1943. ápr. 10. (15. sz.) 421. p. Átdolgozott változata a korábban Balassagyarmat, 1924 címmel közölt versnek Egy eltünt városban: Emlékezés Balassagyarmatra cím alatt prózai írásával együtt, I. számmal jelölve.

Válogatott versei (1943)

Szabó Lőrinc–Szalay Lajos: Tizenkét vers – tizenkét rajz, Singer és Wolfner, Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1943. A kötetben szereplő versekről a következőket jegyezte meg: „A versekről magukról csak annyit, hogy munkásságom több korszakát képviselik, s az ismert darabok közt olyan is akad, amely könyvben eddig nem jelent meg. Az összeválogatás természetesen a rajzolóművész szempontjait, a képek változatosságának érdekét is honorálni kívánta. Célunk az volt, hogy közös munkánk új, szép könyvet adjon a szép magyar könyvek barátainak kezébe.” A kötetben addig nem közölt vers: a Gépek. A Fény, fény, fény c. kötetből az Óda a genovai kikötőhöz szerepel.
 
Összes versei korrektúrája

MTAKK Ms 4653/4. Töredékes; a kötetet illető részből hiányzó oldalak: 116–128., 134., 144–178. Javítás csak a 140. oldalon, a Balaton, vakáció c. vers 28. sora áthúzva – <strike>„megízlelni a nyelve hegyét”</strike> –, helyette „ráhajolni az ajkaira”. A lap alján Szabó Lőrinc megjegyzése: „(cenzura!)”. Erről a javításról a következőt jegyezte meg a Vers és valóságnak vershez tartozó magyarázatában: „A versnek külön érdekessége az, hogy 1943-ban egy csacsi vénkisasszony lektor az egész Összes versekből csak ezt találta kifogásolandónak: egy »nyelves puszi«-ra történt utalást, amelyet boldogan enyhítettem arra, hogy: »ráhajolni az ajkaira«, a mell kiemelését az ing alól és még valamit. A nagy gyűjteményben volt és van ezer társadalmi izgatás, leghevesebb erotikus kifejezés, számtalan hazaárulás és istenkáromlás: azt nem vette észre!” 129. oldalon korrektúrával kapcsolatos megjegyzés a nyomda számára, 1943. IV. 20-i keltezéssel.

Összes versei (1943)

Szabó Lőrinc Összes versei, Singer és Wolfner, Irodalmi Intézet R.T. kiadása, Budapest, 1943. A gyűjteményes kiadás számára a kötet lényegesen átdolgozva a Mind-Egy (Isten), az Este (Megsemmisülés) és a Zűrzavar és kétségbeesés (Minden szent fények elbucsúznak) c. vers kivételével. Az Összes verseinek volt egy 1944-es kiadása is, mely valójában az 1943-asnak az utánnyomása. (A különbség annyi közöttük, hogy az 1944-es egy sajtóhibával jelent meg: a Te meg a világ c. kötet Húsz óra mulva c. versének 3. és 5. sorát felcserélték. Erről ld. Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Budapest, 2001, 394–395.)

Válogatott versei (1956)

Szabó Lőrinc Válogatott versei 1922–1956, a bevezető és a válogatás Illyés Gyula, a könyvburkoló Bernáth Aurél munkája, felelős szerkesztő Csanádi Imre, Magvető, Budapest, 1956. A kötetet 1956-ban két alkalommal is kiadták, valójában a második az elsőnek az utánnyomása.

Vers és valóság – részlet

Szabó Lőrinc: Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések [fedőlapon tévesen: megfigyelések], a szöveggondozást végezte Lengyel Tóth Krisztina, a jegyzeteket készítette Kiss Katalin és Lengyel Tóth Krisztina, a versmutatót összeállította Kiss Katalin, a névmutatót összeállította Jávorka Gabriella, Osiris, Budapest, 2001.

A versek, illetőleg átdolgozásaik megjelenései periodikákban:

Álarc mögül – Ki van itt az éghez közelebb? címmel: Az Est, 1924. márc. 9. (58. sz.) 10. p. ; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeményel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hangok (A tavasz ideges villámai…) – A tavasz ideges villámai címmel: Az Est, 1925. jún. 7. (126. sz.) 12. p.
Kisértetek – Nézek s ezer arcom visszanéz címmel: Pesti Napló, 1924. jún. 22. (122. sz.) 11. p.; Kísértetjáték címmel: Pesti Napló, 1933. okt. 15. (235. sz.) 37. p.
Fény (Sötét fényszórók: szemeim az eget…) – Pesti Napló, 1924. szept. 21. (197. sz.) 3. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Utazás háború után – Mit kaptam én még a világtól? címmel: Magyarország, 1924. jan. 6. (5. sz.) 11. p.
Csodálkozás (Tavaszi szaga van a sárnak…) – Ma valami bolond öröm ér! címmel: Az Est, 1925. márc. 22. (67. sz.) 11. p.; kötetben: Ma minden léggömb égbe szökik címmel.
Szédület – Ölelj meg, ölj meg, Istenem! címmel: Az Est, 1924. júl. 13. (140. sz.) 6. p.
Tavasz elé – Jövel, szentlélek-úristen! címmel: Magyarország, 1925. márc. 8. (55. sz.) 7. p.
Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő! – Sikolts, gejzir! Tavasz! Égbetörő! címmel: Magyarország, 1924. febr. 24. (46. sz.) 10. p.
Mind-Egy, I–II. – Isten címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 26. (166. sz.) 3. p.
Kihívás – Nap, idd ki, idd ki a szemeimet! címmel: Pesti Napló, 1924. márc. 2. (52. sz.) 8. p.
Nyári utazás – Táncos kacajjal, síma sugár címmel: Magyarország, 1921. jún. 29. (128. sz.) 7. p. Szabó Lőrinc önéletrajzi nyilatkozatával egy oldalon.
Óh, Nizza, tenger! – Óh Nizza! Tenger, arany fövény! címmel: Magyarország, 1924. jan. 20. (17. sz.) 9. p.; Oh, Nizza, tenger! címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452. p.
Kenyér – Iszonyodva nézlek, áldott kenyér címmel: Pesti Napló, 1924. nov. 23. (250. sz.) 39. p.
Képzelt utazások – E kacagó, nápolyi alkonyatban címmel: Pesti Napló, 1924. nov. 9. (238. sz.) 38. p.
Búcsú Avelengótól – Avelengo címmel: Az Est, 1924. júl. 27. (152. sz.) 8. p.
Embertelen szépség – Marmoláták és Latemárok címmel: Magyarország, 1924. aug. 3. (158. sz.) 10. p.; Embertelen szépség címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452–453. p.
Háború után – Zümmögő, kalandor sugarakon címmel: Magyarország, 1924. szept. 7. (186. sz.) 10. p.
Szerelmes erdő – Az erdő birkózik velem címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 12. (154. sz.) 7. p.
Hatalom és dicsőség – Ne dobj el öröm címmel: Pesti Napló, 1925. máj. 3. (99. sz.) 3. p.; kötetben: Én mondom: te vagy a koldús! címmel.
Nyugtalanság – Tízezer éhes nyíl vagyok címmel: Pesti Napló, 1925. aug. 9. (178. sz.) 9. p.
Szerelmes junius – Tavasz és nyár megütközik címmel: Az Est, 1925. ápr. 19. (88. sz.) 12. p.; Szerelmes junius címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943, 8. sz. (ápr. 15.) 451. p.
Menekülés (Mint kigyulladt, éjszakai kikötőből…) – Mint hajók kigyulladt kikötőből címmel: Magyarország, 1924. dec. 7. (262. sz.) 7. p.
Őrizni fogsz – Sugarak érett kalászaival címmel: Magyarország, 1925. júl. 5. (148. sz.) 4. p.
Jildiz, keleti táncosnő – Tüzek csengői, lila csóvák címmel: Pesti Napló, 1924. jan. 27. (23. sz.) 12. p.
Káprázat (Először a szem csókol, aztán a kezem…) – Fény vagy és tenger, emelsz, ölelsz címmel: Az Est, 1924. nov. 16. (244. sz.) 12. p.; Káprázat címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 576. p.
Üzenet, messzire – Legázolt kilométereken át címmel: Magyarország, 1924. febr. 10. (34. sz.) 9. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Balaton, vakáció (1922) (Robbanó dél, a vén gyík…) – csak a kötetben jelent meg.
Lidérc – Fény, fény, fény: táncolsz meztelenűl címmel: Az Est, 1925. febr. 8. (31. sz.) 11. p.
A megszállott – Nem akarlak, s csak rád gondolok címmel: Az Est, 1924. dec. 31. (279. sz.) 10. p.
Vezényszó, tűzvész – Vezényszó, tűzvész, zene, minden címmel: Az Est, 1925. jan. 18. (14. sz.) 11. p.
Ima, a nők ellen – De a nő, jaj, megszomorít címmel csak a kötetben jelent meg.
Az Örömhöz – Távoli kürtök címmel csak a kötetben jelent meg.
Vesztett sugár – Ha itt marad belőled egy sugár címmel: Magyarország, 1925. ápr. 26. (94. sz.) 9. p.
Szövetség – Magunknak mi már megmaradjunk címmel: Az Est, 1924. dec. 25. (276. sz.) 16. p.
Az isten darabkái – Legnagyobb, leggyönyörűbb szeretőmnek címmel: Az Est, 1924. máj. 13. (90. sz.) 11. p.; Az Isten darabkái címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 455. p.
Szökj, lélek! – Nem ülni a kényszerek rabpiacán! címmel: Az Est, 1924. jan. 11. (9. sz.) 8. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Idegen pénz – És lerogyok az indulás küszöbén címmel: Az Est, 1924. febr. 17. (40. sz.) 12. p.
Szélcsöndes ormok – Most tele vagyok vérrel, mézzel címmel: Az Est, 1924. aug. 10. (164. sz.) 10. p.
Az Őszhöz – Erdők tűzvésze, Ősz, köszöntlek! címmel: Az Est, 1924. okt. 22. (223. sz.) 7. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hasonlat a vakondról – Mit várod vakon a hajnalt? címmel: Az Est, 1924. júl. 8. (135. sz.) 7. p.
Kétségbeesés (Villámló égboltot ágyúz fölém…) – Zengő, fájdalmas életem címmel: Az Est, 1924. nov. 30. (256. sz.) 13. p.
Szegénynek lenni s fiatalnak – Pesti Napló, 1925. máj. 31. (122. sz.) 39. p.
A hülye szolga szól (Igenis kérem, kidobtak, igenis…) – A hülye szolga szól: címmel csak a kötetben jelent meg.
Akkor se, vagy csak akkor? – Pesti Napló, 1925. jan. 11. (8. sz.) 5. p.
Klió – Szétlőtték a páncélvonatot címmel csak a kötetben jelent meg.
A varázsló szemei – Szemeim, ezek a nyomorúltak címmel: Pesti Napló, 1924. dec. 14. (267. sz.) 3. p.; kötetben: Óh félhomály, gyáva lemondás címmel.
Azután – Színből, hangból, testből kihullni címmel: Magyarország, 1925. jan. 25. (20. sz.) 5. p.
Az álmodó halott – Dicsértessék a föld, s aludjunk címmel: Pesti Napló, 1925. ápr. 12. (83. sz.) 4. p.
Eljön a nap – Hamis művészek ezredei címmel: Pesti Napló, 1925. márc. 1. (49. sz.) 7. p.
A mélység tűnődése – Tárnák kövesült paraleljeiből címmel: Pesti Napló, 1925. jún. 14. (131. sz.) 3. p.
Árnyék a szélben – Ízenként porlok el a szélben címmel: Pesti Napló, 1925. jún. 28. (143. sz.) 9. p.
Lekötött bója – Nagy vizek rohannak címmel: Magyarország, 1925. aug. 2. (172. sz.) 12. p.
Este (Este van, pillám lezuhan…) – Megsemmisülés címmel: Magyarország, 1925. júl. 19. (160. sz.) 15. p.
A föld panasza – A föld sír és meghal címmel: Az Est, 1924. jún. 8. (112. sz.) 8. p.
A húnyt szem balladája – Óh élet, iszonyú csatatér címmel csak a kötetben jelent meg; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 453–454. p.
Zűrzavar és kétségbeesés – Minden szent fények elbucsúznak címmel: Pesti Napló, 1925. febr. 1. (26. sz.) 15. p.
Takarodó – Visszafelé néznek a távcsövek címmel: Magyarország, 1925. febr. 22. (43. sz.) 7. p.
Édenek – Parzifál címmel: Az Est, 1925. jún. 21. (137. sz.) 11. p.
Ima a repülőgépen – „H-MAC A” címmel: Pesti Napló, 1925. máj. 17. (111. sz.) 7. p.
Egy eltünt városban – Balassagyarmat, 1924 címmel: Pesti Napló, 1924. aug. 31. (180. sz.) 9. p. Átdolgozott változata Egy eltünt városban címmel: Uj Idők, 1943. ápr. 10. (15. sz.) 421. p.
Repülőgép az Alföldön – Az Est, 1925. szept. 13. (205. sz.) 9. p.
Ujsághírben a végtelen (Földrészek nyílhatnak föl szemedben…) – Az Est, 1924. szept. 28. (203. sz.) 10. p.
Óda a genovai kikötőhöz, I–IV. – Magyarország, 1925. aug. 30. (194. sz.) 13. p.; Változat alcímmel: Pesti Napló, 1933. dec. 17. (286. sz.) 33. p.

Általában az egyes versekhez tartozó dokumentumok leírásánál abban az esetben jeleztük a versek átdolgozása révén adódó eltéréseket, amennyiben ezek az egyes tételek ismertetéséhez szükségesek. Amennyiben a végleges variáns keletkezéséhez nem kapcsolódik közvetlenül dokumentum, külön nem vettük számba változtatásokat, mivel minden egyes költemény második, végleges változata mellett közöljük az 1925-ös Kultura-kiadásban szereplő korai változatot.