Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Szabó Lőrinc jegyzete a kötet házipéldányában

Otthon, hálószobában (1924?)
 

Vers és valóság

Az alapvers, amely hatalmas átdolgozást kapott az Összes versekbe kerülte előtt, ¹ nyilván csak egyetemes erotizmusból indult. Emlékszem azonban, hogy az átdolgozáskor, épp az elkészítés délutánján, randevúm volt egy különlegesebb barátnőmmel, és az új verset tökéletesen az ő vonzereje töltötte be. Este 6-kor volt találkozóm a lakásán ekkor először, és nagyon felhúzott ez a vágy. Előzetesen fantasztikus helyzetekben, délutáni kocsmákban, éjjel pedig a pesti Duna-parton, a hajóállomás mellett már együtt voltunk. Volt egy különleges szokása a nőnek, aki magas intelligenciával rendelkezett, akivel egyszer a munkahelyén – az Akadémia könyvtárában – szerelemben épp úgy voltunk együtt, mialatt a szomszédos olvasóteremben nyugodtan tanultak diákok és professzoraik, a nyitott ajtó mellett, ahogyan Strindberg írja az Egy őrült vallomásaiban első együttlétét valamelyik későbbi feleségével. A nőnek én már régen udvaroltam – feleségem gyanakodott is rá. Ti. 1927–28 táján, Klára öngyilkossági kísérletei és a mi válási szándékaink idején (amikor Erzsike engem elutasított!) ez a nő hozzám barátilag nagyon jó volt, és én átmenetileg már akkor erősen ragaszkodtam hozzá. Házibarátnőnknek ² a nénje, R. Bözsi volt, ³ aki először …-nak, majd másodszor S. P.-nak volt a felesége. ⁴ A viszony kialakulását akkor Nagyklára ügyes taktikája akadályozta meg. Ez a Bözsi nagyon erotikus és bátor nő volt, és azt hiszem, hogy erőteljesen perverz. Mi csak mérsékelten csináltunk ilyesmit. – A később, 10-12 év múlva kialakult viszonyunk egy erőteljesebb negyedév után még pár évig lanyhán elhúzódott. Ostrom után ez a Bözsi, családja előtt nem titkoltan, hatalmas gyűlölködéssel fordult ellenem, ⁵ de körülbelül 949 körül megbékültünk, anélkül, hogy egy-két csókon kívül egyéb történt volna (akkor már). Később ez a mai világ is deportálta, mert bankigazgatónak volt a lánya, ⁶ s a keserűsége akkor valamennyire ismét aktivizálódott. Úgyhogy most alig van érintkezésünk. Ez a nő ismertetett össze egy másik szeretőjével (azt hiszem, sok volt neki), Sz. M.-sal, az őrült regényíróval; ⁷ ettől tanulhatta perverzitásait – ebben „szörnyeteg”-nek mondják. Kettőnket szeretett volna erősen megbarátkoztatni, de ez nem sikerült. A szép, finom és érdekes nő később dagadt lett, majd szinte csontvázszerűen sovány, utálatosan festette magát, lila-vörös volt az arca és szalmasárga a haja. Évek óta halálos beteg, csak fél veséje van.

Jegyzetek

¹ A vers átdolgozása az 1943-as Összes versei számára készült. Az átdolgozott változat folyóiratban: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 576.

² Rudas Klára, Szabó Lőrinc fiának, „Lóci”-nak keresztanyja, első férje Simon György János festőművész, a második férje Frey András külügyi újságíró; Szabó Lőrincné, a „szőke” mellett ő a „fekete” Klára.

³ Rudas Erzsébet.

⁴ Harkai Schiller Pál (1908–1949), pszichológus, egy. tanár; 1945 után Nyugatra távozott. Az asszony a ’30-as évek végén elvált tőle.

⁵ Szabó Lőrinc állítólagos antiszemitizmusa okán.

⁶ Rudas Gyulának, m. kir. kormányfőtanácsosnak, az Angol–Magyar Bank ügyvezető igazgatójának.

⁷ Szentkuthy Miklóssal (1908–1988). A Frivolitások és hitvallások c. Szentkuthy-emlékezéskötetben Rudas Erzsébet, Betta néven szerepel. Aktfotósorozata a Szentkuthy-hagyatékban található.