Szabó Lőrinc jegyzete a kötet házipéldányában
Gyorsvonaton, Kodolányitól Püspökladányból hazajövet – 1924
Vers és valóság
Egy püspökladányi utazás emléke. Kodolányinak 1 Börtön című regényét ugyanis Mikes Lajos 2 bekényszerítette a Pesti Naplóba és a közlés megindulása előtt én vállalkoztam rá, hogy reklámot csapok fiatal író barátomnak. János ekkor már rég elhagyta a szülői házat, megnősült, valahol Kelenföld táján nyomorgott, majd vidékre húzódott, Ladányba. Oda mentem, náluk háltam egy éjszaka, a konyhában, és ott hajnalban annyi légy kezdett zsibongani, hogy az ember lélegzeni is alig mert tőlük. Az írónak a kerti tornácon lécekre fektetve volt egy deszkája: az íróasztal! A kisgyermeke bölcsőjéül egy gyalulatlan cukorláda szolgált, a kisfiú szalmában, papírban hevert. Irtózatos nyomor. Én kíméletlenül leírtam mindent, 3 és a riport kellő hatást tett. Vészi Margit, Molnár Ferenc elvált felesége 4 csakugyan megajándékozta Jánost egy kimustrálás előtt állt masinával, ami mégis nagy segítség volt. Ami mondókát János szájába adtam, arra persze már nem emlékezhetem, de föltétlenül hiteles volt, hiszen gyorsírással jegyeztem. Tudom, hogy Kodolányiné 5 később neheztelt rám valami kitétel miatt, talán azért, hogy az udvarban látott tyúkok az övéi (vagy nem az övéi?) voltak.
Jegyzetek
1
Kodolányi János (1899–1968) író.
2
Mikes Lajos (1872–1930) újságíró, műfordító, író. Később Szabó Lőrinc apósa. Rövid ideig római katolikus papnövendék volt Pozsonyban. Filozófiát és jogot hallgatott Pozsonyban és Bp.-en, végül jogi doktorátust szerzett. 1895-től kezdve több lapnak volt munkatársa, szerkesztője. Az 1919-es kommün alatt a közoktatási népbiztosság kinevezte az írói választmány tagjává. Strindberg műveinek legtermékenyebb magyar tolmácsolója. Egy ideig a Franklin Társulat, majd a Révai Testvérek irodalmi titkára, 1913-tól a Tolnai Világlexikon szerkesztője. 1920-tól Miklós Andor megbízásából az Athenaeumhoz kapcsolódó Az Est-lapok színvonalas irodalmi rovatainak megteremtője, s az Athenaeum lektora volt. Szervezőmunkája eredményeképpen sikerült a Szabó Lőrinc-i generáció jelentős részének indulását elősegíteni.
3
Látogatás a „Börtön” irójának nádfedeles otthonában, Az Est, 1924. jún. 29., 4.; kötetben: Szabó Lőrinc: Emlékezések és publiciztikai írások, szerk., jegyz., utószó Kemény Aranka, Bp., Osiris, 2003, 75–79.
4
Vészi Margit (1885–1961), Vészi Józsefnek a Pester Lloyd főszerkesztőjének leánya, újságíró. Ekkor Az Est munkatársa. 1906–1910 között volt Molnár Ferenc (1878–1952) író felesége.