Szabó Lőrinc jegyzete a kötet házipéldányában
Spolarits Kávéházban – 1925.
Vers és valóság
Már benne van a rádiózni kezdő világ élménye. Rádiót először Zoltán bátyám 1 készítményeként láttam és hallottam. 2 Az Üllői út 31.-ben laktunk. 3 Legelőször a Julcsa néni 4 konyhájában sercent meg a kis kristálydetektoros gép. Alig-alig, hogy cirpegett. A versben addigi összes témáim felsorolásszerűen jelentkeznek, és Kisklára 5 akkori torokgyíkja, a nekem is oly félelmes gyerekkori difteritisz. 6
Jegyzetek
1 Szabó Zoltán, gáborjáni v. G. Szabó Zoltán (1898–1964) a költő bátyja. A debreceni Református Kollégiumban végezte a középiskoláit, majd behívták katonának. A königgrätzi tiszti iskolából zászlósként került ki az olasz frontra. (Königgrätzben meglátogatta Szabó Lőrinc is, erről az útjáról számol be a Tücsökzene 201. …mi van Nyugaton c. versében.) Többek közt részt vett az isonzói csatában is, hősies magatartása miatt felvették a vitézi rendbe. A háború után a budapesti Műegyetem gépészmérnöki szakát végezte el; a fővárosban próbált egzisztenciát kialakítani; Szabó Lőrinc feleségének húgát, Mikes Margitot vette feleségül, akitől 1928-ban elvált, Miskolcra ment, ahol a Magyar Államvasutak szolgálatába állt, másodszor is megnősült, Münberg Madarász Rózától két gyermeke született.
2 Miután Marconi olasz mérnök-fizikus 1894-ben először ad le rádiójeleket, rohamos fejlődésnek indul a rádiótechnika. Az 1920-as években már háztartásokban is található rádiókészülék, sőt ügyes kezű diákok (amilyen Szabó Lőrinc mérnökhallgató bátyja) maguk barkácsolnak kristálydetektoros készülékeket.
3 1922. január 2-től 1927 júliusáig laktak itt, a fszt. 3. sz. alatti lakásban albérlőként. Kodolányi János Szabó Lőrincről szóló emlékezésében így jellemezte ekkori otthonukat: „Az Üllői úton egy nagyméretű, régi polgári bútorokkal berendezett hónapos szobában laktak. Lakásviszonyaik nyomorúságosak voltak.” (Kodolányi János: Tücsökzene Szabó Lőrincről = Uő: Visszapillantó tükör, Magvető, Bp., 1968, 481.) Szabó Lőrincné módosítja az íróbarát szavait: „Nem hónapos szobás lakás volt. A főbérlő nénit is mi tartottuk el, s az egész háztartás a mi gondunk volt.” (Idézi Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi, Bp., 1970, 196.) S az asszony egy személyes feljegyzésében is megemlékezett erről az otthonukról: „De az egész lakást béreltük, és a nénit eltartottuk ezért. Cselédünk is volt. Julcsa néni kitűnően főzött, és nem volt jó neki az, amit Anna néni »a boszorkány« főzött.” (Harminchat év: Szabó Lőrinc és felsége levelezése, s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp., 1989, 622.)
4 Braun Arnoldné, az Üllői úti lakás főbérlője.
5 Szabó Lőrinc leánya, a családi és a baráti kör szóhasználatával Kisklára: Gáborjáni Klára (1923–1972) színésznő.
6 A diftéria (torokgyík) cseppfertőzés útján terjedő, Corynebacterium diphteriae baktérium okozta fertőző, olykor halálos kimenetelű betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. Akkor még gyakori halálok volt a gyermekek között.