Vers és valóság
Jolánka nagynénémet meglátogattam Adorjánházán, ott volt tanítónő vagy 20 évig. 1 Nála egy nyári éjszakán a szabadban háltam, és nagyon bosszantott, hogy korán csípni kezdtek a legyek-szúnyogok. Ott egy fa alatt vetett nekem ágyat matracokra Jolánka. Innen a fa, a pókháló. A téma másik része abból a mérgelődésből fakadt, amelyet az egykori Révai Testvérek kiadó cég 2 igazgatója, (?) L. Ernő váltott ki belőlem. 3 Tudniillik a kommün alatti úgynevezett fehér pénzeknek 4 a bevonása előtt egy nappal nagy szívélyesen kiadott nekem valami nagyobb, talán pár ezer koronára rúgó prózafordítási honoráriumot, 5 holott már tudta, hogy az a pénz csak egy töredéke a névértékének, és hogy másnap lepecsételik.
Jegyzetek
1
G. Szabó Jolánról l. a Fűben c. versről elmondottakat, illetve azok jegyzetét.
2
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.
3
A „(?)” Szabó Lőrinc bizonytalanságát jelzi. A kérdéses személy Lőrincz Ernő, magánszemélyként Paul Verlaine Nők (Femmes) c. könyvének (Szabó Lőrinc fordította) megjelentetője. (L. Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, kiad., jegyz., utószó, Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp., 2008, 63, 64, 662–663.)
4
A „fehér pénz” a Tanácsköztársaság idején forgalomba hozott 200 és 25 koronás bankjegyek. 1919 októberében egy minisztertanácsi rendelettel értéküket semmisnek nyilvánították.
5
Émile Zola Föld c. regényének fordításáért járó honorárium lehet (más prózafordítást nem vállalt a kiadónak Szabó Lőrinc), mely Szabó Lőrinc neve alatt jelent meg ugyan, de valójában Kardos Pál és nővére Kardos Mária munkája. Ld. Érlelő diákévek: Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről, összeáll., kiad., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Petőfi Irodalmi Múzeum, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1979, 333.