II. Reggel
Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről

Vers és valóság

Panteista életélvezet, a helyszín Balatonföldvár, Grafék Durcy-villája, 1 ahol 1919-ben, házigazdáim Bécsbe költözése után szinte én voltam a háziúr. Néhány napra a kommün alatt (amellyel hamar érzelmi tiltakozásba kerültem) meghívtam Földvárra diáktársaimat, köztük B. Istvánt, aki a II. kommün alatt színigazgató is volt. 2 Ha van ebben a versben panteizmusban jelentkező erotika, az valószínűleg P.-né G. Amáliára vonatkozik, 3 akiről, bár nagyon régen meghalt, mostanig soha senkinek nem beszéltem. Az ő vonzalma hozzám társadalmilag és lelkileg hatott rám nagyon emelően, és én csak később értettem meg tulajdonképpeni jelentését életemben és hasznát ennek a megnyugtató és okos asszonyi hatásnak. Tényleges viszonyunk sohasem volt, azt akkoriban nem éreztem volna akadálynak, fényképeiről látom, hogy nagyon szabályos, szép arca volt. Modora a világ legteljesebb korrektsége, már-már tűrhetetlenül pedáns is. Ez a külső héj azonban hiába fedte a belül remegő és ügyetlenkedve rejtőző örök női érzéseket és vágyakat. (Én mindenesetre most így látom, és csak még jobban szeretem és tisztelem érte.) A hangulat a Durcy-villa vadszőlős teraszának és földvári sétáknak az emlékére és az ott először érzett nyugodt boldogságnak az emlékére épült.

Jegyzetek

1 Balatonföldvár, Grafék Durcy-villája: a Graf-villának Szabó Lőrinc gyakori vendége volt a tulajdonosok háború utáni külföldre távozásáig, látogatásai emlékét tábla őrzi.

2 Békés István, Szabó Lőrinc debreceni osztálytársa, később író, újságíró, 1949 és 1951 között („a II. második kommün” = a Rákosi rendszer alatt) a Vidám Színház igazgatója.

3 Petzlné Graf Amália, Graf Ferenc testvére.